Tegnap a gyerekekkel unokatesóm gyerekéről beszélgettünk, meg a szülésről. Tádé rá akart beszélni, hogy én majd szüljek itthon, ne kórházban. Hogyan? kérdezem én, mondja állva.. vagy inkább fekve, terítünk le neked törülközőket a földre.
mondom, de véres lesz itt minden... nem?
Tádé, mindig vérzik?... hát... nem , de azért de...
Erre mazsola: Meg kakisak lesznek a törülközők?
Hát ezt meg honnan tudod? kérdem én...
Te mondtad, h. egy kis kaki is kijön... szülés közben....
vazze miért kellett nekem részletes beszámolót tartanom... amúgy tök rég, de mindent megjegyeznek... a gátmetszéstől kezdv...
mindenesetre az egész dolgon elgondolkodva, Tádé megjegyezte, hmmm nagyon kíváncsi vagyok...
Végül mondta, h. szüljjek inkább kórházban, de ő is szeretne bent lenni :)
Amúgy nem tudom miért kell nekem mindent könyörtelen naturalizmussal ecsetelnem a gyerekeimnek... perverz vagyok. De tényleg, mindent el akarok mondani, és nem keverni nem egyszerűsíteni a dolgokat... nem könnyű...
mint pl a fotonok...ááá
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése