amúgy

anyámban nincs rosszindulat, csak nem ismer...
Ja és a Pestre költözés amiatt is merül fel, hogy mindig mondta milyen jó lenna, ha ott laknánk, meg hol van hely Lénnek... erre most ...azért csalódtam

lassan lekattanok a témáról... és kedvem sincs odaköltözni... csak épp Lénnek nem jó ez a szarházkórház, ahol dolgozik... és ott voltam, tudom mi a baja...

munkaterápia :)

Már a falon lévő gyerekfirkákat is lefestettem :) meg söprés takarítás... lassan odáig fajulok, hogy ablakot fogok pucolni... ajjaj :D

Szabad idő!

:)
Már kissé lenyugodtam, de még bánt a dolog.
Azt nem értettem soha anyámban, hogy miért aláz engem, ahelyett, hogy elmondaná ő mit érez.
Egy hülye példa, csak eszembe jutott, mert jellemző gyerekkoromra. Bent voltunk egy fehérnemű üzletben (kb 14 éves voltam), magának akart venni bugyit, de nekem is mutatott az eladócsaj aranyosakat, és én is szerettem volna, de anyám nem akart venni nekem, hiába tetszett. Aztán kint meg leszidott, hogy mit képzelek magamról, önző, egocentrikus valaki vagyok, aki csak magára gondol. Szörnyen megbántva éreztem magam, és igazságtalannak a dolgot. Így visszagondolva rá kellett jönnöm, hogy kellemetlen volt anyámnak, hogy az eladó "tukmálta" a drágább fajta bugyikat (nem extra drága kb 500 ft akkor), és vevő voltam rá, míg ő nem akart bugyit venni nekem, vagy csak olcsóbbat, és rosszul érezte magát, hogy nem et kell mondania. A helyzet szülte a kellemetlen érzést, mégis rám vetítette ki a rossz érzését (ami abból adódhatott, hogy most azt gondolják róla hogy nem veszi meg agyerekének , amit kér, vagy vmi hasonló). Minden szidás helyett elmondhatta volna, hogy rosszul érezte bent magát, mert rá akarták beszélni valamire, amit nem akart... vagy ilyesmit mondott volna, biztos jobban megértem, mint, ha valamiféle gonosznak vagyok beállítva...
Na mindegy:) Meg a fő hangoztatása, hogy nem gondolom, hogy a nevelésem miatt ilyenek a gyerekeim... nem hiszem, hogy minden tulajdonságuk rajtam múlik, de a nyitottság és bizalom biztos....
Szóval a lényeg, hogy ha egy ember bennünk rossz érzést kelt, akkor el kell gondolkodni, hogy miért érezzük ezt. És ha valami bajunk van valakivel, akkor ne szidjuk le a sárga földig, hanem mondjuk el, hogy mit érzünk mivel kapcsolatban.

Ja és ami a cím, hogy most van egy kis szabadidőm, kicsit takarítottam ÜGYETINTÉZTEM :) elmentem a dmbe vettem szempillaspirált és arcpirítót :) majdnem hajszínezőt is, de azt elvetettem mert a terven, hogy kedden és csütörtökön járok úszni, legalább is, amíg praxisgyakorlaton vagyok :) és a végére olyan csinos leszek, hogy. Mert már fel kell újítani magam kissé...

kirándulás

Hát az igazság az, hogy jó lehetett volna, ha apám nem olyan már az elején. Jól lepasszolódtam. Az egész, amiatt van, hogy felmerült bennünk a költözés... és hogy mitképzelünk magunkról, hogy nem tudunk megállapodni, és őt nem fogjuk rángatni többet nem jön le stb. És hogy gondolkodjunk már el miből költöznénk Pestre stb (De nyilván akkor költöznénk oda, ha már munkaszerződés lenne a kezünkben, ami alapján kiderülne az is, hogy mennyivel kalkulálhatunk havonta) És kiderült minden abból indult ki, nagymamámnál, meg apánál, hogy anyám kiakadt (nyilván drámaian), hogy mennyibe fogunk kerülni és ezt nem fogja bírni, mert nekünk autó kell nagyobb, meg praxis.... DE senki egy szóval nem mondta, hogy ezekbe be kéne szállnia, ráadásul nem is szeretnénk, ha így lenne.
Már ez a ház is túl sok volt, az elejétől fogva. Ez a ház ügy mindig is bántott engem. Mert egyáltalán nem akartam nagy drága házat, csak ugye mentünk az utcában és ki volt írva, hogy eladó, és anyám meg Lén egyből beleszeretett. És akkor rögtön másnap le is foglalóztuk. És én elnyomva az érzéseimet, gondoltam ha Lénnek is így tetszik, meg jó is... Csak az volt az érzésem, hogy túl sok ez nekem, hogy nem akarok ekkora lekötelezettséget, hogy soha nem mondhatom majd, hogy mit értem el egyedül... meg gondoltam a gyerekekkel szemben is önző dolog lenne nem elfogadni... csak, hogy megmutassam, évek alatt én is tudok olyan otthont teremteni, ahol jó lakni... hát így alakult. Megszerettük persze szép, meg tágas... és ma már ez ideköt minket meg a kórház. De nem sikerült itt otthonosan éreznünk magunkat a városban...

Aztán most voltunk Pesten, és azért az sem vonz feltétlen a millllllllió ember, út-sáv-ház akármi... nem is tudom...
Ezért mennek a magyar orvosok külföldre, mert persze, igazán lekötelezettnek érzem magam, hogy a magyar állampolgárok lehetőséget biztosítottak adójuk révén, hogy tanulhassak, és nem is akarok mindenféle külföldi népeket gyógyítani... de hogy apám azt mondja: gondókodjá má önerőből hogyan, hát mitől lenne pénzed?? MItől??? Hogy két dolgozó diplomás orvos van a családban...külföldön pedig egy is simán eltartja a családját meg a gyerekeit, és nem kérdezik a szülei az egyetem után, hogy hogy fog megélni. vazze

Szóval kidühöngtem magam... csak sajnáltam, hogy ez így lelombozott, és nem tudtam Zarával se úgy beszélni, meg minden...

ez jutott eszembe

Mazsola mai megnyilvánulásából. Már főleg a galambokról, hogy mind csak eszköz arra, hogy ez a város le legyen szarva...
Szóval mentünk, és mondta legyünk galambok... én igazán igyekeztem, nykmozgatás, szárnycsapkodás, erre mit mond?? Kakiljunk úgy, mint a galambok, kakk kakk...

hihhdeg

haza kellett hozni Mazsolát az ovónők továbbképzése miatt :)itthon hideg van, vac vac....

ezt írtam :)

Epikrízis:

A másodéves rezidens a fenti anamnézissel és státusszal érkezett osztályunkra gyermekgyógyászat gyakorlat elvégzése végett. Először belgyógyászati betegeink kezelésébe nyerhetett bepillantást, ahol láthatta leggyakoribb kórképek kezelését, és megismerkedhetett szociális hálóban vergődő fiatalokkal. Elsajátíthatta a dekurzusírás fortélyait, és egyszerűbb esetek zárójelentését is összeállíthatta. Részt vehetett a közösség karácsonyi életében és az ünnepek alatti munkamegosztásban. Majd a légúti és fertőző osztály munkájába kapcsolódhatott be, ahol nagyon hasznos, mindennapos gyakorlat során alkalmazható készségeket tanulhatott meg, emellett az adminisztrációs tudását is tökélyre fejleszthette. Egy hétig tanulmányozta otthonában az influenza klinikai tüneteit, mint betegségélményt saját magán és kedves családján. Lábadozását még légúti osztályon töltötte hasonló vírusfertőzéssel küszködő gyermekek társaságában, immár nagyobb együttérzéssel a betegeskedők iránt. Felépülve az újszülött osztály békés világába is eljutott, ahol a születés varázsa alapozta meg a hely szellemét. Emellett újra szemügyre vehette az újszülöttek sajátosságait, és reflexvizsgálatra is volt lehetősége. Végül ambulanciára is lemerészkedett, ahova az új betegek érkeznek a legkülönfélébb panaszokkal.

A mai napon tünet és panaszmentesen gyermekgyógyászat praxis gyakorlatra bocsátjuk.

egyébként holnap leszek utoljára

kéne írnom epikrízist magamnak :) Mert már beharangoztam vagyis, nem is árt összefoglalni ezt a 2,5 hónapot. Végülis elég sokféle hatás ért itt :) Persze mindent nem akarok leírni. És nagyjából jóba vagyok mindenkivel, leszbi nő és misszgrimasz kivételével (akivel nem tudom jóba lennék e , ha rá lennék kényszerítve hogy együtt dolgozzunk). Meg még azzal a lánnyal is, akivel LÉn összeveszett...

hm :)

legyen meleg, legyen meleg, legyen meleg !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

szólj hozzá: Presto (Bűvész vs. Nyúl)

szólj hozzá: Pixar - Boundin'

el

Rá kellett jönnöm, hogy nem csak Lén miatt akarunk elköltözni, bár fontos az is, hanem én nem érzem itt jól magam. Vagyis Lén meg én nem. A gyerekek talán. Ez az osztály nyomasztó. Már le sem írom.
Majd meglátjuk meddig maradunk itt.
Nagymamám meg felháborodva mesélte, hogy hallotta, hogy el akarunk költözni. De hogy szerinte nem gondoltuk meg, hogy ez mennyi pénzbe kerül...Azt hiszem nagymamám nincs tisztában a viszonyokkal, hogy mennyivel többet lehet keresni Pesten, ha akarsz, és dolgozol...
Bár máskor, ha belegondolok, hogy ott kell lakni, tiltakozik valamilyen belső részem... hát ilyen ez...
Csak itt meg mindenki mindenkit megszól. Különösen az őslakosok :) tehát akikkel együtt dolgozom is... neveletlen a gyerek, az anyuka kikent, kifent, vagy igénytelen.... vááá, el tudom képzelni így miket mondanak a hátam mögött. Az egyik nő a szomszédját ecsetelte (akivel egy utcában lakunk), hogy az asszony sose seperi a havat, vagy a leveleket maguk előtt, meg csak a fickó, meg mittomén... háát, nálunk meg mi van... :P
Egyszer beszólt egy szomszéd, hogy a szép piros alma miért van még fent a fán, miközben havat takarítottuk Mazsolával. Hogy azt le kellett volna szedni... csak épp nekem otthon egy egy éves, meg egy 2 hónapos gyerekem volt, almaszedés idején meg épp szültem, úgyhogy nem ezt kellett volna kérdezni, hanem , hogy mit segíthet :P ha már látja, hogy az almát se érkeztünk leszedni :) De amúgy nem érdekes, csak demonstrálni akartam a megszólást, mint olyant.
Itt tényleg mindenki mindenki más dolgával foglalkozik, kinek iszik a férje, hova jár dolgzni, elnyírja e a füvet, ez kisváros... de legalább nem szemetelnek :)

vasárnap este

ami azt jelenti, hogy holnap hétfő
összepakoltam az összes ruhát. meg Tádé és én szekrényemet is. mert ezek a nők folyton öltözködnek, ami azzal jár, hogy minden ruha ki-be pakolódik naponta többször. És még Tádé felveszik, leveszi másikat felveszi, megnézi magát huh :)

pörgés

váá egész nap. pedig reggel nem tudtam felkelni sem, aztán megittam valami energiaitalt, és azóta dolgozom. bent a kórházban is, mint egy gép megállás nélkül mentem fél négyig, utána bolt, utána gyerekek, utána vasalás (iszonyt mennyiség vááá), utána palacsintasütés.  és most fürdenek. és még veszekednem is nekem kell Mazsolával a tv miatt.

fáradt

azt hiszem aludnom kéne
iszonyat mennyiségű tiszta ruha van az egyik szobában, fele összehajtva, fele nem ééés a radiátorokon szárad a köv. adag. MÉr nem járunk meztelen?
annyira valószínűtlen, hogy holnap is kell menni dolgozni, már holnap igazán lehetne hétvége de télleg :)
Csak egy hetet voltam az újszülött osztályon, de olyan jó, hogy ott mindenki boldog, legtöbb legalább is.

:)

Fürdenek a gyerekek.
Most kiegyensúlyozott vagyok.
Nem tudom pontosan miért
De azért jó, hogy elégedett vagyok az élettel.

nem volt net

eddig

elfáradtam

nem is értem...Mazsola időnként kiakasztó, majdnem világgá ment ...mert este virslit tettem elé...aztán kérdeztem mit enne, de csak üvöltött, és üvöltött, bevittem a szobájába, hogy gondolkodjon el magán... mondta elmegy világgá :) de csak megbékélt végül.

gondol

Találtam egy jó újságot, meg egy jó idézetet:) Újság, amindennapi pszichológia.
idézet...
"A tudat egyfajta optikai csalódásáról beszélhetünk, amikor egy ember az emberiség egészétől elkülönítve érzékeli önmagát, gondolatait és érzéseit. Ez az érzékcsalódás a mi börtönünk, amely személyes vágyainkat és szeretetünket a hozzánk legközelebb álló kevesekre korlátozza. A mi feladatunk, hogy az együttérzésünk körének kiterjesztésével kiszabadítsuk önmagunkat ebből a börtönből, hogy magunkhoz ölelhessük az élőlények összességét és a természet egészét a maga szépségében. Senki sem képes mindezt teljes mértékben valóra váltani, de a megvalósulásra való törekvés önmagában is a szabadulás része és belső biztonságunk alapja."

(A.E.)

hééétvééégeee

végre,
szagokat még nem érzek, de már nincs egész nap bedugulva az orrom... azért fújjuk rendesen a gyerekekkel. néha felmerül az összeesküvéselmélet a fejemben, hogy tulajdonképpen a papírzsebkendő gyártóknak valamilyen szinten köze van az influenzához...szóval az a kb 400 db, amit nem egész egy hét alatt használtunk el.... erre enged következtetni.
De ne legyen igazam :) (lehet csak a parlagfüvet terjesztik ők)
Na jó a hét úgy ahogy boldogságban, békében eltelt, leginkább vártam, hogy vége legyen, hogy gondolkodtam, mikor kapok levegőt, mikor érek haza, próbáltam hasznosan tölteni a napjaimat, miközben az összes energiám leszívta az a nőőőőőőőőőő a semmivel, csak azzal, hogy nem érzem az empátia egy fikarcnyi jelét sem rajta. Nem gondolom, hogy elgondolkodott azon, milyen lehet valaki másnak lenni, mint ő (pedig ezen Micimackó is gondolkodott, aki pedig egy csekély értelmű medvebocs) Szóval azt még talán (de nem biztos) el tudja képzelni, mit csinálna ő az adott másik helyzetében(ha az a más a társadalmi, szociokultúrális térben nem esik nagyon távol tőle), de azt, hogy mit érez más, aki másnak született, másként élt, és egyébként semmiben nem hasonlítanak, ezt nem tudja, és nem is próbálja. Ezen kívül még megvetéssel is gondol ezekre az emberekre... Tehát szinte senki nem lehet jó szülő... ezen az osztályon semmiképp... mindenki túl egyszerű, túl sznob, túlságosan szereti a gyereket vagy épp nem törődik vele. pedig ennek a nőőnek nincs gyereke, meg nem is akart, merthogy nem szereti a férfiakat. Ami nem lenne baj, ha kicsit nyitottabb lenne a szociálpszichológia irányában...  na mindegy... Engem nem zavar ám, hogy vki leszbi, csak, hogy ezt nem vállalja fel, hanem állandóan a vallási közösségeiről beszél :)

még mindig

nem kapok levegőt az orromon... uuuuuuuuuuuuuuunom

már régen is

Az első kedvenc lemezem kedvenc dalai eléggé depisek :) És amikor apám a melankólikusokról beszélt annyira magaménak éreztem, mikről tudott beszélni, érdekes most visszagondolva. Mesélt novellákról, könyvekről, amiket később olvastam csak, és mindig déjá vu érzésem volt egy egy könyvnél, novellánál ...
Hát a dalok...

letettem a gyerekeket

most egyedül vagyok itthon. Ami nem is annyira baj. Jó nyomi vagyok, nem kapok levegőt ma sem. Olyan napom volt. Szóval semmi különös, csak aki a légúti részleget vezeti nő leszívja az energiámat a nézésével, jelenlétével, annyira negatív. Lénnel szerettem együtt dolgozni, de nem lehet egész gyakorlat alatt.
Ez csak egyik része a nyavalyámnak, a másik része nem tudom mi. Csak, hogy vagyok... megint meg kéne tudnom mondani, mi lesz egy év múlva öt év múlva tíz év múlva, és fogalmam sincs. Nem tudom Lén mit akar, és, hogy hogy találjam meg ebben a helyem, úgy, hogy mindenkinek jó legyen, ha lehet ilyet. Leginkább gyerekeket nevelnék néha egy tanyán :) de aztán persze nem érezném jól magam, csak menekülés lenne részemről a dolog... Mindenesetre jó végiggondolni a dolgokat.

azt hiszem

túléltem a hétvégét, anyámék is megérkeztek végül. Tádé ma még itthon volt az apjával. De azt még nem tudom, mikor marad abba az orrdugulásköhögés... de már eléggé elegem van. Most is a légúti osztályon voltam, annyira rugalmatlanok itt , hogy csak... nem velem, hanem az anyukákkal. De én már nem szólok...Holnap ott lesz Lén  is, csak a kv automata romlott el, pedig oda szoktunk lemenni együtt... ilyen romantikus együtt dolgozni :)

Tádé

megőrült estére... mondjuk ilyen volt egész nap
de este tetőzött az annyira behisztizek, hogy verem a földhöz magam, verek mindenkit a ki közelít, semmise jó. Mazsola fülét befogva próbált elaludni. de idővel kidőlt ő is.

:)

elmondtam a problémáim B-nek, jól meghallgatott, aztán  most hoz Mazsolának valamiféle ikeás sárkánysapkát  :)van hozzá zöld szemüvegvalami is.

anyós el

Még megkísérelte elaltatni a gyerekeket, mert megfájdult a szíve az én kemény módszereim hallatán (nekem meg feláll a szőr a hátamon, a nem lehetett elaltatni őket hallatán), így  egy ideig próbálkozhatott, aztán bementem. Mert ha az ágyban is van a gyerek, de hagyom, hogy a fejemen ugráljon... abból alvás nem lesz. Tehát keményen és szőrösszívűen letettem őket, és most biztos rémálmaik vannak, csak nem látszik kívülről :P
Begyújtottam. Tádé jól evett a főztömből... bár én nem vagyok érte oda, valami nem stimmel, vagy nem tudom... 
Anyámékra még mindig mérges vagyok, vagy csalódott... mittomén. de mindegy...

hétvége

reggel egész jól voltam. Tádé láza is lement. Már csak a nyűgség maradt. Jött anyós, aki kicsit megsértődött, hogy hozott negrot a gyerekeknek, és én nem engedtem megenni nekik. De hát a szájukon veszik a levegőt benne egy szopogatóscukor nagy veszélyeket rejt magában, mint pl. elakad a légcsőben, vagy hörgőben... és ebben a szuper kórházban nincs egy izé, gyerekbronchoscope, csak pécsett, szóval, nem kockáztatok a szopogatóscukorral :P
Lén azt mondta biztos nem az augmnetin hatott, de szerintem de, örök vita lesz ez :)
most főzök, anyós meg sétál a gyerekekkel. Ja kitalálta elviszi Bercit, nem pedig ittmarad, de ez nem volt jó ötlet szerintem...  megyek

szóval

Megint utálom magam, hogy nem tudok segítség nélkül élni, hogy nem jön a segítség csak úgy magától, kedvtelésből, hogy mindig KÉR-ni kell, Szívességet. És tulajdonképpen nem is kérnék talán.... mert kérni nem szeretek, csak akkor , ha tudom, hogy nem esik senkinek a nehezére ez. Anyóst hét elején is csak azért kértem meg, mert nem tudtam , hogy beteg lesz Tádé. Én meg télleg nem voltam a toppon. És még mindig nem. Az orrom nem szelel, és a most a torkom fáj nagyon. De arra már nincs energiám, hgy magam ápoljam... Szóval a nap befejezése ilyen rituális pityergéssel... amit talán nem akartam, csak jött. (és ami miatt csak jobban dugul az orrom el)
És azon is gondolkoztam, hogy hogy felment mindennek az ára, és orvosként mennyivel jobb lenne egy picivel többet keresni, mint 90 e. netto. És hogy hogy él meg valaki, aki dohányzik. vajon....vagy a dohányzás manapság azért is jó fogyókúra, mert vagy kaja, vagy cigi, kettőre nincs pénz...És mindez miért jutott eszembe? csak. mert felhúztak szerdán, és az egész rezidensképzéshez abszolút nincs kedvem megint, mert szarul van, és még ilyen szempontból jó a gyerekosztály, de akárhol is, utálják, hogy ott vagyok, vagy épp leszarják, nem vagyok beépíthető a napi ritmusba. És hiába mondják, hogy nekünk kell valakire tapadnunk, hogy tanulhassunk, szerintem az intézetnek kéne megírni ezt az osztályoknak. Egy nagy rakás lóizé így az egész. pedig jól kéne csinálni... ajjaj...

olyan nap hogy

Tádé ránkragadt, rajtam aludt, se pisislni se semmit nem lehetett nélküle, lázas volt és nyűgös, és én is , nem aludtam , aggódtam napok óta. Tádéval és Mazsolával bementünk Lénhez, vettek vért Tádétól, kétszer is megszúrták, ordított, labor szerint vírus okozza még mindig, de szerintem felülfertőződött, csak több idő kell a paramétereknek. Szóval a klinikum alapján ... adok neki antibiotikumot. Nem tudom jól teszem e, de remélem elmúlik a láza.
Úgy volt, h. anyuék jönnek, mert holnap lett volna nekem továbbképzés. Aztán elhatároztam, hogy nem megyek továbbképzésre, mondtam anyunak, hogy ha akarnak jöjjenek szombaton. erre most beszéltem vele, hogy fél, hogy elkapják, meg körmöt kell vágnia (ezt mondta), meg jön nagynéném, úgyhogy majd jönnek, ha vasárnap.... Lén meg hévízen. Kiakadtam, mondtam anyunak, hogy napok óta nem aludtam, ás Tádé rajtam lóg, és lázas... és jó lenne legalább Mazsolát lekötni...de csak...
EEzt elmondtam LÉnnek, aki mint megoldást ide küldte anyóst... végülis nem bánom, csak...szóval nem a megoldás miatt panaszkodtam neki, hanem , hogy érezzen együtt :)

apropó

mikor tud ilyen jó kis sejtbiológiai magyarázatot egy homeopata???

már nem háborgok

most alszanak a gyerekek. egész jó napunk volt. bár már valószínűleg erősen megcsappant az orrnyálkahártyát behálózó erek simaizomrostjain az alfa adrenerg receptorok száma, emiatt alig hat az orrcsepp...ez a hozzászokás....

lábadozunk

itthon mindenki, köhög, prüszköl, már nem lázas, vagy nem nagyon.
voltam Pécsett a gyerekekért, meg a családorvostani intézetben. és egy olyan nő lesz a gyermekgyógyászpraxismentorom, aki biorezonancia, meg candida szűrést csinál, VÁÁÁ eez az amivel ki lehet kergetni a világból.
NEMAKAROMNEMAKAROMNEMAKAROMNEEEEM
meg a neurológiát akartam Pécsett csinálni, de azt sem lehet csak úgy akármikor....pfffffffffffffffffffffffffffffffffffewofuiuiui
nem tehetek róla, annyira silány, a háziorvosfelhozatal errefelé (1db norm nő/x) hogy
pedig olyan jó, amikor valakire tényleg fel tudsz nézni... mind1

meggyógyulok.

Már csak köhögés maradt :)
A dolog tanulsága, hogy be kell oltatnom magam ezentúl, mivel ha nem, akkor mindenképp megkapom... már a sok beteg miatt, akik rámköhögnek, prüszkölnek, akaratukon kívül a kórházban, vagy rendelőben stb...
A másik, hogy annyira tankönyvi volt a lefolyása, az összes tünet, hogy most megtanultam, milyen az az influenza :P
Sajnos Tádé még nincs jól. Holnap megyek értük. Szegény :(