péntek, december 31, 2010

csütörtök, december 30, 2010

csoki és bonbon

legalább ezeket bevittem egy testvérpárnak, akik miatt szakad meg a szívem most. Ha elmennek, jön egy új, aki ilyen, és még egy, és kifogyhatatlan
ki kéne valami jót találni...de mit... rá fogok jönni!

szerda, december 29, 2010

ajjaj

Minek mindenkivel együttéreznem már???
Minden második gyereket hazahoznék, olyan körülmények között él... :(((
El sem hiszi az ember, aki csak ül dolgozik, él... hogy mik vannak, hogy mik lehetnek ezen a világon. Én is eddig csak hallottam Léntől, de nem láttam, nem éreztem...Minek is olvasnám a germinált, twist olivert, árvácskát... Mennyi mindent kaptam az élettől. nevelkedhettem, tanulhattam, lehettem valaki, emberré válhattam. Éljen az esélyegyenlőség és az integráció, no meg a tolerancia, nem utolsó sorban...

vasárnap, december 26, 2010

Karácsonyfa

Vannak akik szép új divat szerint díszített karácsonyfa körül ünnepelnek.
Kiskoromban elővettük mindig ugyanazokat a díszeket, készítettünk egy kettőt, meg összetörtünk egy kettőt, de nagyjából hasonló stílusú volt minden évben. megszokott régi, talált, örökölt, szerzett díszekkel. Néha készítettünk is, főleg, amíg anyukám a gyógypedagógiai óvodában dolgozott. Így teltek.
Nem volt nagy, extra, vagy ilyesmi..
És itt is, néhány tecsós új díszen kívül, maradtak a rmannban vásárolt 499 ft/dobozos fadíszek, amiket Pécsett szereztem be sokéve:) De eklektikus, és néhány ovis dísz, és néhány szerzett... de nem fektettünk nagy összegeket a legújabb divat szerinti díszítésbe :) Azt gondolom most is, hogy ez nem fontos. nem ez a fontos. 

Ja és került egy két szaloncukor, és félig rágott habkarika is a fára :)

Ezen kívül néhány műanyag bogár is került, M.sógi jóvoltából :)
Nálunk nem szoktunk gyertyát, izzót tenni, gyertyától félünk, hogy felgyújtja a fát. Az izzót meg én nem szeretem. Így az adventi gyertyákat, meg néhány karácsonyi gyertyát szoktunk gyújtani tűzbiztonságos helyen, meg csillagszórót :)

Gyermekekről

Már rég akartam írni valami érzésösszegzés szerű dolgot. Ami a gyerekeimmel kapcsolatban fogalmazódott meg bennem. Tulajdonképpen a születésük pillanatában.
Mazsola: Már megszületésekor érezni lehetett, hogy élet van benne. Lelkes, figyelő, nyugodt gyerek volt mindig is. Nem aggodalmaskodott, jól aludt. Bírta az egyetemi kiképzést, az autózást :) Figyel ránk, hogy mi hogy érezzük magunkat. Már egy évesen is, mikor játékból veszekedtünk elkezdett sírni. Egyébként is érzékeny lelkű, nem tudja a Süsüt nézni, vagy a kisvakondban, amikor a nyuszit elfogja a farkas, ki kell kapcsolni. Elsírja magát a szomorú zenéken, vékony magas hangokon. Szépen énekel egyébként. Minden érdekli, figyel, megjegyez. Legjobban szerintem az állatok. Az autókat is szereti, de azt hiszem nem rajong ilyesmiért. Az ujját még mindig szopja, kell neki önnyugtatásnak. szerencsére már csak elalváshoz. Tud már számolni is egy kicsit 5-ös körben. Rajzolni, még csak most kezd, pontpont vesszőcskét leginkább. Szóval kis lelkes kincs. Nagyon közel érzem magamhoz.

Tádé: Ő mintha már születésétől fogva céltudatos lenne. Pedig nyilván nem szokott egy újszülött céltudatos lenni. Szeretett mindig kézben lenni. Sírt, ha nem aludt velünk, és sokszor még most is velünk alszik (80%ban). Tádéra mindig felnéztem, olyan korán tanult meg felállni, beszélni, hogy én sohasem voltam ilyen tehetséges azt gondoltam. Meg azt, hogy biztos az apjára ütött annyi esze van. Nem fél a Süsütől se, nem retten meg valótlan veszélyektől. Ritkán esik el, vagy ritkán tudok róla, mert nem sír ilyenkor, csak, ha valamit elvesznek tőle, vagy valaki bántja akkor sír. Vagy ha nem jöhet át az ágyunkba... ez ritkán van mondjuk, mert nem akarunk következetlenek lenni, és mindig beengedjük...Mindent egyedül akar, amit Mazsola is. Egyedül veszi fel a zoknit, egyedül száll be az autóba egyedül eszik stb. sír, ha elvesszük a lehetőséget, hogy mindent egyedül csináljon. Tádé egyébként nagyon bújós, ölelgetős, puszilgatós. Szóval kis nő.  Kicsit csodálom, amilyen :)


Végeredményben mindketten igazi egyéniségek, magabiztosak (legalábbis itthon) és figyelnek ránk és egymásra is.
Nem tudom le tudtam e írni, amit akartam. Vagy mit is akartam :) Szóval leginkább, hogy mennyire más két ember már  újszülött korától. De nem tudom mi lesz belőlük végül.

Karácsony

Azt kellene írni, hogy most aztán olyan volt... de leginkább délre kihaltam.
Nagyon igyekeztem szuper ételeket készíteni, amikkel akár egy vacsoracsatás fődíjra is szert tehetek... és mondhatom sikerült is... de ezen annyira görcsöltem, hogy minden jól menjen... és jöttek apósék, figyelték, hogy készülnek ezek az ételek, ott kotnyeleskedtek. Én vigyáztam a gyerekere, főztem, közben mostam stb, Lén elment fáért, és basszus hárman állítgatták a fát 3/4 óráig, miközben az egyik igazán vigyázhatott volna a gyerekekre, és Lénnek sem kellett volna beszólni, hogy vizes Tádé harisnyája, és húzzam át...miközben ne égessem oda a húst... persze mondtam neki, h. húzza át ő. De erre após megvető pillantásait kaptam, de mondtam, hogy Lén ott ül egyhelyben...  :) Szóval így kezdődött, de végülis agyerekek nagyjából mindennek örültek. A fának legjobban, csak leszedték a díszeket mindig. Emiatt Lén ideges volt, és amiatt meg én, mert kit érdekel, ha alul nincs annyi dísz... Bár Tádé módszeres díszszedését valóban meg kellett akadályozni :) Este egyedül maradtunk, és már nyugodt voltam, beszélgettünk a gyerekekkel, és meg voltam elégedve a sorsommal :)
Másnap anyóshoz mentünk. És mostmár látom mennyit készül egy ebédre, és el is határoztam, hogy én többet nem fogok mindent egyedül csinálni. Mindenki szépen részt vesz az előkészületekben:P Este jöttek anyuék, most meg elvitték a gyerekeket, mert mi holnaptól dolgozunk, bölcsiovi meg nincs.
Mindent összevetve, nem volt rossz, csak a 24-e fárasztó :)

csütörtök, december 23, 2010

este

megint. De nem akarnak aludni.. Csak én szeretnék már.
Kaláka album megy.

Itthon

Az idei karácsony úgy telik , mint egyébként minden nap, meg vagyunk fázva... egész január óta elmondható erről az évről...De már hozzászoktunk...
ímsjd biztos eszembe jut fennköltebb dolog is ennél...

szerda, december 22, 2010

egyébként

Jó, hogy sokmindenben tudok segíteni, tudom mi miért történik az osztályon egy egy gyerekkel, és el is tudom mondani. Szeretek intézkedni, gondolkodni, beszélni :)
Elolvastam Aronson önéletrajzi könyvét, sok tanulságot szűrtem le belőle.
Például elgondolkodtam, hogy miért gondolom azt, hogy aki akarja el tudja végezni az orvosi egyetemet, pedig középiskolás koromban azért ezt nagy dolognak gondoltam. Azért van ez, mert a teljesítményt az énképemhez igazítottam. Azt hiszem sohasem gondoltam magam (és nem is gondolom) annyira okosnak. Vagyis elég talpraesettnek érzem magam, meg megvan a magamhoz való esze... Szóval ha már én is el tudtam végezni, akkor sokan el tudnák, most is ez az álláspontom. Csak épp olyan furcsa volt, hogy hasonló hozzáállása volt egy számomra oly nagyra becsült pszichológusnak is, mint Aronson. Olyan érzésem volt olvasva a könyvét, mintha ez mással is megeshetett volna, és nem kellett volna hozzá az a sok plussz, ami az ő személyiségéből, egyéni gondolkodásmódjából adódik. ... Ahogy Sz. D. Mondta vala: 
Az ismeretlent megközelíthetjük az ismeretek, de a lehetőségek felől is. Az ismeretek hajlamosak arra, hogy csak azt a jövevényt fogadjákbe, amelyik rájuk üt, logikájukhoz igazodik, kialakult törvények szerint él és ítél. A lehetőségek némi bátorságot és képzelőerőt igényelnek; innen nyílik az érthetőség visszaútja. 


hasznos

Ma hasznos voltam :)
Bár nem tudtam a világ problémáira megoldást találni.

hétfő, december 20, 2010

hm

19 évesnek néztek ma...is...

vasárnap, december 19, 2010

éjszaka van

lassan aludni kéne...
Nem volt rossz nap, bár egy káosz lett a ház :) Van ebben valami jó is, mikor Lén ügyel. Mindhárman fittyet hányunk a rendszabályokra, és Tádé a szekrény tetején ül, Mazsola vág ollóval, én is ágytetején ugrálok táncolok. Nem muszáj normális ebédet enni, csak ha akarunk. Énekelhetünk és kiabálhatunk. És még a szomszéd se dörömböl át, hogy ne ordítozzak a gyerekkel:P Aki egyébként leginkább viccesnek találja ezt...

szombat, december 18, 2010

ajjaj

ez a gyermekosztály
pszichésen ... jól megsajnálom a legtöbb gyereket, némelyet hazahoznám... olyan  :(

csütörtök, december 16, 2010

süttikkék

Jajj ollyan finom lett a mai süti, hogy akarok enni belőle, pedig holnapra sütöttem, karácsonyi izébizére...

szerda, december 15, 2010

egyébként

sírni kéne
csak úgy.
az élet miatt
a emberi aggyal felfoghatatlan célok miatt.
a csodák miatt, amik nap nap után jelennek meg a lábunk alatt , fejünk felett
szóval az élet
élet
talán csak működik, halad előre, egy-kettő-három... napok peregnek egy. kettő három.
Amit most érzek, már holnap soha többé nem fogom, csak hasonlót
csak fura emlék lesz
majd szeretném visszaidézni, de nem lehet.
majd akkor nem lehet

lehet, hogy nem lehet majd
akkor

nagy utazás :)

Pécs oda-vissza
persze megérte mondhatni,d e kipurcantam a vezetés élményétől
autópályán mentem, hogy ne a szerpentineken csússzak az árokba két gyerekkel

kedd, december 14, 2010

itthon

Beszereztem talicskát, meg mindenféle szükséges mosószereket ilyesmit, szóval klárikittyom édes tyúkom elfogyott a félpénzem... na jó, még mindig van, de már se ló se disznó nem jönne ki belőle :P
És még csak a hónap fele telt le..
Mostanában, olyan szolidárisnak érzem magam, hogy mindenfélét adnék a szegényebbeknek, főleg gyerekeknek. Egyébként a játékok egy részét odaadtam a védőnő mondta gyerekeknek, meg be is szereztem egy két dolgot is. Szinte lelkiismeretfurdalásom van, hogy nem vagyunk létbizonytalanságban.
Most olvasok egy kicsit, aztán megyek a gyerekekért.

hétfő, december 13, 2010

:)

Nyugalom van
alvás van
nyuszi is alszik, mókus is alszik stb
most
kicsit
...

vasárnap, december 12, 2010

még mindig Vááá

kötőhártyagyulladásom is van.
elkezdtem,elolvasni az ajándékkönyveket :P Csak Mazsoláék nem akarják ezt.
Meg a jobb szemem.
Készülünk, gyertyát gyújtunk, dalokat tanulunk azért...

szombat, december 11, 2010

gyógyuljunk már meg

ugye
Végre alszanak, teljes agyzsibbadásom van.
Tádé nem is aludt, csak most 8 után.

Tádé énekel

Nem alszik, nem eszik, sír, kiabál vagy énekel sálálá
Csak Mazsolát fel  ne ébressze sálálá

az éjszaka, az éjszaka

Nem aludtam ki magam, gyermek éjjeli járkálás, köhögött az egész család (én nem mert ettem codelithet), de fájt a torkom. Pedig jót aludtam volna épp, mindig mikor egyik másik gyerek elkezdett sírni, rohangálni. Na mindegy. Már játszottunk, már fő az ebéd.

péntek, december 10, 2010

mobil

Ja hétfőn kapok új telefont a, kivivagyok :) Mazsola olyan jókat alszik itthon :)
Ja és rátöltöttem pendrivera egy csomó képet, elő kéne hívatni....

Egyébként

itt szoktam még utánanézni, milyen újdonság van

Mazsola elaludt

Ma is itthon vagyok, már csak mert se orvos, se beteg nincs az osztályon sok (se ablak).
Meg Mazsola sem gyógyult meg egészen, meg a változatosság kedvéért én is be vagyok rekedve, orrom bedugulva....
Ma egyébként nagy ínyencek voltunk. A tecsóban vettünk kacsamellet, ami nem látszott nagynak, de a hús csak a fele volt, mire kisült. De azért finom lett. Megsóztuk, tettünk rá fokhagymát, narancsot, mandarint, aszaltszilvát, szóval ami volt itthon... és tésztával ettük.
Közben gondolkodtunk a karácsonyi menün, mert ha jönnek a rokonok is, meg minden, váá.  Na szóval nem tudom, mi legyen...
Van egy csomó kaja, amitől félek, pedig szívesen csinálnék gesztenyekrémlevest például...
Meg fogunk építeni mézeskalácsházikót is. van recept, meg szabásminta :)
Meghozták a megrendelt könyveimet, majd Lén hazahozza.  Már alig várom :)
Tádé ezt kapja
Mazsola ezt kapja
Anyukám meg ezt
Meg még vettünk ezt azt, de még nem tudom ki mit :) Van még egy jó

Na ezeket, meg sok más érdekességet kapnak. Próbálnék kreatívkodni is, de nem tudom sikerrel járok e.

csütörtök, december 09, 2010

vihar

Ma leginkább hidegfrontos fejfájása volt mindenkinek.
Aztán jött a vihar, és kér üveg csak betört, egy ablak keretestől kiesett az egyik kórteremben. Szerintem ezt már nem kell kommentálni tovább...
Reggel azzal jött lén, hogy rendeltem egy pulzoximétert az alapítványnak, legalábbis bőszen állítják. No pedig, mégcsak véletlenül sem tettem ilyet. Én csak könyveket rendeltem, és kértem, hogy a gyerekosztályra vigyék. De erről nem tudtak, na most járok utána a dolgoknak, uff.

szerda, december 08, 2010

körömpolírozó

Kipolírozták az egyik körmöm egy bevásárlóközpontban, azt mondták vegyek tízezerér krémet meg körömpolírozót. Mondta a csaj, hogy a szakaddobozú csak ötezer csak nekünk csak ma csak itt... biggyedt a szája, hogy nem kellett nekünk, meg igénytelen polírozatlan körműek vagyunk.... el is szégyelltem magam, ma vettem is egy körömpolírozót 299 HUF ért a rmannban :P csillog-villog a körmöm igazán.

Amúgy semmi, Mazsola holnap vissza oviba, nem lehet folyton itthon... hát ez van.

Ja M. sógitól kaptam verses könyveket, volt egy vicces benne (még nem olvastam vég mindet, úgyhogy lehet több is van...)

L.ackfi J.ános: S.oroló


Kukorica, melltartó,
csokifagyi, kandalló.
Tiniruha, primsonka,
babakocsi, otthonka.
Gumipapucs, ágytextil,
ikebana, csípős grill.
Fagyikehely, élvédő,
kimeneti feszmérő.
Buzadara, dómsátor,
fakarika, felsőcomb.
Cicakaja, vendégszék,
maracuja, hajfesték.
Frizsider a rácspolccal,
mirelite rántott hal.
Fiugatya, díszgömbök,
focicsuka, zsírtömbök.
Tamagocsi, angyalszag,
csodagyufa, vasmadzag.
Kutyagumi, fitt joghurt,
lapozom a prospektust.

kedd, december 07, 2010

Itthon

Mazsolával, a változatosság kedvéért. Ma elég jó napunk volt, reggel bementünk a reumára lemondani  a napot :) Elég aranyosak voltak. Aztán hazajöttünk , vasaltam, meg beszélgettünk, meg játszottunk, meg elmentünk még ajándékokért. Aztán egy útszéli lángososnál ebédeltünk, sajtos-tejfölös lángost, meleg teával. Jó kis hely, mindig vannak, akik oda mennek enni, átutazás közben. Aztán hazajöttünk, Mazsola alszik, én meg kitisztítottam a kocsit belülről nagyjából. Meg begyújtottam, és most egy ideje netezek :)

hétfő, december 06, 2010

végre

tettem valamit az emberiség előrehaladása érdekében :D már befűtöttem, áthúztam az ágyakat, elmosogattam, lecseréltem a terítőket, összeszedtem a házban szétszórt millió játékot, megy a mosógép és a két adag megszáradt már a szekrényben összehajtogatva.

na máris itthon

egyszerűen nem tudtam bentmaradni... SEMMMIt sem csináltam.... aggódtam Mazsoláért, mert éjjel alig kapott levegőt. Meg miért nem maradtam vele otthon. de láza nem volt, de azért no. Elvileg 3 hét lenne a reumagyak, ebből egy hetet itthon voltam Tádéval , múlthéten bentvoltam, mostmeg megint itthon lennék, pedig tök mindegy lenne a világnak bent vagyok e , csak problémázom magamnak.

Most iszom egy kávét, begyújtok, beteszek egy mosást, és összepakolom a 7 végén kimosottakat, és a lakásban szétszóródott játékokat :) Aztán irány ovi-bölcsi, még azért nem , mert alszanak.

Tegnap meg voltunk a camponába, a gyerekek a tropicariumba, mi meg lénnel vásárolni, több kevesebb sikerrel...

szombat, december 04, 2010

ebéd

készül, csak megint nincs a rántotthúshoz zsemlemorzsa, ajaja
Tádé örült a hellokittys  harisnyáknak, meg mindenfélének, amit eddig kapott :) Pedig valami lilamalacos jobban tetszett nekem, de hát

Olyan jó, hogy hétvége van, és valami hasznosat csinálok, babakocsiszerelés és takarítás, főzés... annyirautálom a semmit nem csinálok, csak vagyok, inkábbb csak hátramozdító szerepet... hogy éljük túl háziorvosrezidensként minél  hasznosabban ezt a 26 hónapot?, mi?

péntek, december 03, 2010

szóval

itthon
ma nagyon unalmas napom volt, éjjel kevésbé, mert Tádé nem hagyott aludni, de nappal semmi dolgom nem volt :(   ma megyünk télapó ünnepségre, de én inkább maradnék itthon... Tádénak lesz holnap a nevenapja, azt ünnepeljük majd meg :)

csütörtök, december 02, 2010

nyavajgó

az vagyok
esti depi, vagy pms, ki tudja már
mindkét gyerek feszt ordított, miért vágtam el a zsemlét? miért nem pucolom a narancsot, miért szedtem le a végét, miért nem mesélem ezt, miért nem mesélem inkább azt, azért nem szabad olyat mesélni, hogy a farkas megeszi a piroskát, mert mazsola sírva menekül, hajjaj, így telt, és ma is lén csak 8 után ért haza,l tegnap is filmklub, na mindegy  de azért ma ilyen vagyok....

Nem akarok semmit csinálni

Csak nézni a fejemből, elég megerőltető volt elhozni az ovi-bölcsiből őket. Zuhog a hó, havas-eső, párásodik az ablak, nagy a forgalom és sötét van... pedig ez csak a legkisebb megyeszékhely, milyen lehet ilyenkor a nagybudapesten autózni....Ott nem voltam ilyen időben, csak tömegközlekedve :) Ilyenkor gyorsan lesiet az ember a latyakos, valószerűtlenül világos metróba a sötétből, aztán vissza a sötétbe, és egyik lábáról a másikra lépegetve várja a buszt, ami az ittenihez képest nagyon gyakran jár :). De azért addig is a buszmegállóban legtöbbször csupa ismeretlen tömeg vár, itt viszont minden néninek tudja az ember, hány tikot nevel:)
Na ezek vannak, igazán hasznosan egyekezek tölteni az időmet, de nem mindig sikerül....
Ja és kinek milyen ajándék fejvakaródzásban vagyok...

szerda, december 01, 2010

mecsek

ha-ha-ha ónos eső. továbbképzésre mentem ma, de szerencsére az út csak vizes volt.
nálunk szépen feldíszítette az idő a fákat, minden ágról csillogó jégcsapok lógnak:)

Reggel az mr 1 en mindták, hogy ma van az aids világnapja, de már nem beszélnek annyit róla, kampányfelvilágosítás, már megúnt dolog... az a poén jutott eszembe erről: A HIV már Retro??
Már a poén lényegét az adja, hogy a humán immundeficiencia vírus egy retrovírus ...bővebben

Most itt ülnek rajtam Tádéék, nemsokára le kell fektetni őket...