hajj

pakolunk
megyünk
költözünk...
Jó ez, de mégis olyan...

csütörtök délután

végre elintéződött a nyilatkozat ügy, mondanom sem kell, hogy anyám közbenjárására szükség volt. amúgy.
Aztán elmentem ügyelni, egy banya asszisztenssel, de tényleg végtelenül rosszindulatú egy nő volt, ajjaj. És az ügyeletben egy percet sem aludtam, de tényleg nem. F@szságokkal zaklattak éjjel, jajj remeg a kezem egykor(máskor is volt ilyen de most is), meg jajj van bennem egy kullancs fél egykor, meg még igazi betegek is voltak...
És utána hazajöttem, megmostam felaprítottam egy csomó gyümölcsöt, jött az ovibúcsúztató, utána, megpróbáltam pihenni, de nem lehetett a gyerekektől, kb felrobbantam volna, aztán beszélgettünk a gyerekekkel, aztán Lén búcsúztatója a kórházban, tök zombin, és annyira kimerültem, hogy remegett a lábam, meg mittomén. . Aztán aludtam
Most meg Lén ügyel, elmentem a gyerekekkel bajára, jó volt, Bár Tádé nem volt formában, de idő után együttműködővé vált. :)

itt ülök a gép előtt

tűkön
hogy küldik e már azt a ..........igyazolást

a peh

szóval bementem
gondoltam szerzek kitöltendő, de nem letölthető papírt...pikk pakkk
és mi vót, kellett húzni sorszámot, amikor  sorrakerültél adtak egy űrlapot...
de ott csekket nem adtak
csekkér újra sorszámmal lehetett menni
adtak csekket
de legalább vicces volt a nő, aki a csekket adta. Mert mikor kérdezte az adószámom, gyorsan megnéztem a telefonomba, aztán mondta erre: Na ez egy okos telefon :)
Mostmár a csekkel a postára, onnan vissza, és onnan csak várni kell a kártya megérkezésére...

kész

Tuti megőrülök a pályázatokkal
meg, csak nem akarom felhúzni magam, de tényleg iiiiiidddddeeeegggeeesssíííítttőőőőőő, hogy mit tudnak ülni azon a szar papíron. annnnnyyyyyit
és áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
mindenféle. mindenféle, mindenféle van
és úgy várom, hogy jól, jobban alakuljanak a dolgok.
tök fáradt vagyok, és még a költözködés nagy része seholsem tart.

hiv atal

egyébként is, de most apeh
adókártyátakartam igényelni
gondoltam 2x elég sorbanállni, letöltöm a kitöltendőt, mer írták it is possible... no de nem ám, hogy csak úgy...
Megkeresed apeh.hu, nowhere anything, mint olyan letöltések között semmi..... aztán vissza googlebabe, és még egyszer vissza, hogy dehát azt írták, aztán a navpontgovpont és a tizenkettő-té-harmincnégyes cucc, de ezt nem találod sehol, csak, ha beírod a keresőbe, akkor kijön, hogy letöltheted biz programokkal, ami nincs neked, akkor letöltöd a biz programot, megpróbálod mégse mennyé hatkört a városban, és akkor mondja, hogy de a keretprogramot is töltsed le különben fityisz azorrodra, nem adókártyapótlástigélőlap. szóval lemegyek, mert beletörött azagyvelőm a rendszer szivatásába...
A tegnapi önkormányzati nyűglődésről nem is beszélve, mert ha rá gondolok hányok...

hajaha

délutáni alvás.
nekem is kéne még.

szar ügyelet

és a többi nyűg
a praxis körül...
hmhm

film

ja bementem szerdán moziba 1 körül, h. mit adnak, mert volt még időm... az első film a  Csak a szél volt, hát gondolkodtam, h. megnézzem e, mert nem tudtam mire számítsak, ettől a rendezőtől csak a Rengeteget láttam, és olyan elvontat nem volt kedvem nézni... De végül gondoltam, hátha ez nem olyan... egyébként az, hogy nem is hallottam erről a filmről mutatja a világtól való elszigetelt mivoltomat. (Lén persze már hallott róla, és irigykedett is, hogy én mehetek moziba:P) Na de végülis megnéztem. Jó film volt, a vége nyomasztott. Olvastam kritikákat, de nem linkelek be egyet sem, mert nem hasonlítanak a véleményemhez. Írták valahol, hogy be kellett volna fejezni pár jelenettel előbb, mikor még nem lövik le a családot, és egyet is értettem, de azért azt is értettem, hogy miért ilyen a vége... Alapvetően a megnézendők kategóriájába került...

elméletileg és gyakorlatiulag május 2

től pesten dolgozom...
ovi? gyerekelhelyezkedés?
anyám intézett valamit a polgármesterrel
korrupció és protekció van itt kérem!!
és pedig oda megyünk, ahol lakhekly szerint amúgy is kötelező lenne felvenni az összes gyereket aki, és ahogy, dehát ez kell hozzá... pedig gondopltam, hogy nemdolgozomannyit és akkor, de így se olyan megterhelő lesz, remélhetőleg lag leg log
és akkor lesz időm a kis gyerekeimre...
amúgy is túlbonyi minden...
basszus még egy hét itt...éééés

tegnap este értünk haza

OLYAN NAGY BÖLCSESSÉGEK FOGALMAZÓDNAK MEG A FEJEMBEN, HOGY AZ ÉLETBEN SEMMI SINCS INGYEN
oh és benyomtam a capslockot.
sőt
annyira zsúfolt 4 nap volt, hogy le sem írom. az összes rokont meglátogattuk.
gondoltam befejezésül hétfőn elmegyek a gyerekekkel hazafelé Mórahalomra fürdeni, de vasárnap unokatesóm mondta, hogy ő is jönne, így végül a hagymatikumba mentünk Makóra. Ami nagyon szép, elég drága, meg minden fürdőrésznél beléptetőkapu van. Szóval Siklós sokkal jobb! És egyébként is egyedül szeretek lenni a gyerekeimmel, hogy ne kelljen viszonyulni senkihezsem. Végülis jó volt, meg unokatesóm is normálisabb volt, mint legutóbb. Meg fogyott is sokat. Meg egyébként is kiegyensúlyozottabb volt.
Hazafelé tegnap félig eltévedtem, aztán tök fáradtan értem haza, és akkor anyám hegyibeszéde, hogy öcsém mondta, hogy ő aztán nem vigyáz a gyerekekre, és akkor jól megbeszélték, hogy a gyerekeink milyen neveletlenek, hogy nem szóltunk rájuk az ügyvédnél, ésatöbbi. Persze mennyivel mutatjobban az ügyvédnél, hogyha vörösödő fejjel ordibálok a porontyaimra, azt nem tudom. De nem csináltak valamit, csak lefeküdtek két székre, meg mittomén, dehát nem tudott rájuk vigyázni senki, mert nekünk ott kellett lenni. Nem is érdekes, csak felhúztam magam, hogy persze, öcsém, aki ért ahhoz, hogy kell a gyereknek viselkedni, mert látott már gyereket a tvben, a mieinkkel meg egy évben 1x találkozik.
Öcsémnek vannak dolgai, amiket sohasem bírtam.
Ja és 3 éjjel nem is aludtam.
a praxisról meg majd még írok
semmi sem olyan egyszerű...mint

az előzőt nem posztoltam

túl sokat káromkodtam benne:)

áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá

mostmár elég , minden afejetetején áll!
minden szétdobálva, a torkom kifáradt,  jajjaj, nem aludtak délután az volt a baj... de majd most talán lassan.
fürdés után
mmmeeeeeeeeeegyeeek

gyermekmazsola

Mazsola ma délelőtt sírva fogadott, mondta az óvónéni, hogy azt hitte nem jövök, mikor táncolnak. Aztán lassan megnyugodott. Nem is gondoltam, hogy ilyen fontos, hogy ott legyek. Pedig időben érkeztem.
Emlékszem, anyuék elkésték az anyáknapi műsorom felét, mikor nagycsoportos voltam, mert még cipőt kellett venni nekem, meg ilyesmi,  hát én is csalódott voltam igazán.  Aztán annyira örült Berci, hogy az összes körnél, mikor hozzámért vigyorgott. Akkora lelke van.

katt

macs itt ül szegény...

semmi

olyan,
mindig leülök, csak kittkatt, mindenre ránézek, aztán felállok, majd megint leülök, ez van, mikor itthon vagyok.
Egyéb helyeken ritkán netezek, de itthon elmegy az időm ezzel.
És legtöbbször semmi produktivitása, megnézem a híreket, amik nem változnak sokat a nap folyamán, meg a fészbúkot, amitől szintén csak egy két geggel leszek gazdagabb.
Egy két ismerősömről megtudom, hogy mosolyog a gyerke, legtöbbször, akikkel nem is beszélnék tulképp, és én elhatároztam, hogy nem jelölök be senkit szinte, erre még így is rámtalálnak. már 99 ismerősöm van, pedig csak néhány barátra gondoltam.... de hát senkitse lehet megbántani :)
Viszont nem írok sokszor sokat, sehova senkinek, csak gondolom, hogy majd írni fogok, ennek ellenére nézem a leveleimet, hátha más valaki... vagy munka, vagy lemaradok valamiről, vagy... szóval ez.
itt ülök
csak ülök,
csak
Szegény macskát ma viszem műteni, nem is ehetett.
Gyermekkoromban nagyon megvetően gondoltam, azokra a felnőttekre, akik macskát ivartalanítottak. Belső nagy szomorúság, és csalódottság öntött el. Most ilyen nincs bennem. De azért tudom, milyen volt...
Össze kell lassan pakolni azokat a dolgokat, amiket viszünk Pestre, meg amiket nem.
Ideges vagyok emiatt.  Hogy már mindjárt itt az idő. Amúgy örülök is neki.
Mindig nehéz bemennem ebbe a városba. Képtelen voltam megszeretni. Pedig Lén szereti, még szerencse, hogy ilyen a kórház ... Annyira másféle emberek laknak itt, mint én...
Még mikor próbáltam lokálpatriótává válni (és kevésbé tudtam ellenállni a telemarketingnek) előfizettük a tolnainépújságot.
Amit azóta sem olvasunk, csak max a címlapot. Amin van egy szóvá tesszük rész.... szombati szám:
"Hát engem nem zavar, ha valaki nem vallásos, de, hogy egy pedagógus nagypénteken biciklitúrázni viszi a gyerekeket (köztük saját unokáját), és végül szalonnát sütnek, miközben tűzgyújtási tilalom van, és nagypéntek is! Szerintem nem azér csinálta, mer nem tudta..." Kb ez a szöveg, ami még beszélgetésben ok, de címlapon... minek engedte el a gyerekét???? Tavaszi szünet volt, ugyanis...nem kötelező iskolai program...
És rendre ehhez hasonló szóvátesszük rovat van... tegnap pl a MINEKNYÚLAPANELBA?
sehol egy kedves, vagy valami, ajjaj. csak olyan kiégett középkorú asszonyos írások.
Amúgy meg minek olvasnánk, mikor itt a net??? , na de egy évre előfizettük, höhö. Egyébként is szar a lap, nem a net miatt nem olvassuk...
Bár lehet benne törékenyt csomagolni, lehet vele ablakot pucolni (ezzel ugyan ritkán próbálkozom), és begyújtósnak is jó volt.
Hát ennyi elég belőlem, lekattanok a netről, tudatos netező leszek ezentúl.

élni

nini
ni

hm

programok, hát
megint túl sokmindent kéne csinálni, de inkább nem
     hm

ügyelet

Valószínűleg élményszerűen kéne megjelenítenem egy ilyen napot.
És hogy szükséges az emberben rejlő szociológus felbukkanása, hogy élvezze a történteket. De mondjuk hiszek is benne, hogy a háziorvosok egy részében benne van egy ilyen típusú érdeklődés:)
Szóval körzetünket végig autóztam Szombaton...
Már 8:10 kor úton voltam az első szekszárdi lakótelep felé, ahol egy hátfájástól régóta szenvedő nő, belebetegedett a tavaszi nagytakarításba, vagy valami hasonló.  Egy aztsetudommár hanyadik emeleti panellakás eldugott kisszobájában vagyunk, ahol egy ágy meg egy tv fér el kb. Az ágyon remegve fekszik a hátfájó egyén, és injekciót szeretne, fel is szívtam az adott koktélt, és miután a nagy tűktől félt, egy vékony tűvel akartam adni az izomba való injekciót... de mikor nehéz volt beinjektálni a folyadékot, nem cseréltem le a tűt, hanem nagyobb erőt próbáltam kifejteni, aminek következtében az egész cucc az arcomba, szemembefröcskölt, csípett, mint a fene :D, következő körben, már nem kímélve az egyén tomporát, nagyobb tűt használtam... Az eset folyományaként a szempillaspirálom végigfolyt az arcomon...nem beszélve az izomlazító szemhéjamra gyakorolt hatásáról ....
Na de ki sem értem mehettünk is talán Decsre (lehet a sorrend nem teljesen van a fejemben már annyit mentünk) Na de Decsen kétszer is voltunk ugyanebben az utcában, és először amikor ott voltam a fulladós nőnél, aki nem "tudott" bejönni teofillininjekcióra, mert nics autójuk... Ez egy kisebb ház volt a népek egy része már kint állt az udvaron. A nő anyukája elmondta a saját problémáit, és hogy a fulladó lánya most özvegyült meg, és hogy az egy másik drnő neki ilyenkor adott fájdalomcsillapítót is, meg hogy ideüljek meg odaüljek amire aztán a lánya kiküldte :) és beadtam a gyógyszerét, eljöttem, kutyák integettek :)
Azt hiszem nem mindent tudok már, viszont tuti, hogy volt egy két pszichiátriai beteg.
Hívtak egy nőhöz, hogy idegösszeomlást kapott... ezt a diagnózist soha sem értettem, mert nincs benne DSM rendszerben... tehát bementem ez egy szekszárdi családi ház volt, és egy nagy bozontos aranyos kutya fogadott, meg egy csomó furcs ember, ki kellett találnom ki kapott idegösszeomlást. De végül a lány , aki pár évvel lehetett fiatalabb nálam, mondta, hogy az anyja. Kérdeztem, mi történt, de valszeg látnom kellett volna, mert a lány kibált sírva, h. nem látom, h. idegösszeomlást kapott, az asszony ott csendben ücsörgött. Közben egy 4 éves forma félkínai gyerek bolyongott körülöttünk, a kínai apukával, aki valszeg a lány férje lehetett.  Az anyuka aztán megszólalt, kiderült azért is van csönben mert kapott a családtól seduxent rivotrilt, kérdeztem, mi történt, azt mondták hosszú, és mondták beviszik a nőt... aztán eljöttem, (csak azt gondoltam, hogy vigyázzanak a pszichiátrián se tudni kit fognak benn végül). Azt hiszem ezt az esetet kissé kudarcként éltem, meg, mert ki kellett volna deríteni, hogy a nőnek vanna e öngyilkossági gondolatai (suicid intenciói, mert így szebb) és az alapján lehetett volna bevinni, lehettem volna határozottabb a csajjal szemben, de végülis  ja
Előtte amúgy még egy másik panel 3 emeletén hányós hasmenős nőt láttam el, elég büdi lakásban, de csak konyhái jutottam, sötétkék volt minden... hát ez.
Ezután nem sokkal hívtak Kölesdre, ahol állítólag egy meztelen nő szaladgált. Beértünk a sofőrrel Kölesdre, mondtam is neki, hogy itt vagyunk, hol a meztelen nő? Megérkeztünk az adott házhoz, egy bevakolatlan vályogtéglás ház, kissé tartottam a kakastól az udvarukon, egy kissé illuminál krónikus alkoholfüggő ember vezetett a szobába, egy zavaros szemű hölgy jelent meg, immár ruhában... Teljesen mániás, három centiről ordibált az arcomba, barátságosan végülis, elmondta az életét, a szexuális életét, és a gyerekeitörténetét, mindezt olyan teátrálisan, hogy színházban éreztem magam :) és csak azt gondoltam basszus... persze végül semmit nem csináltam vele, mert ő nem érezte magát betegnek, és nem volt ön, meg közveszélyes, tehát bolondnak meg szabad lenni...
Szóval nagy nehezen eljöttem, mikor végre levegőt vett a hölgy...
Ezután egy halotthoz kellett kimenni, a második emeletre. Ilyen helyen sem volttam. És mindig téma a levetkőztessük e a halottat, hogy milyen sérülések vannak rajta e... sokan nem veszik le a ruháit... és én sem. Ott volt az egész család, gyertya, meg felkötötték az állát, meg megmosdatták, meg mittomén. Csak megállapítottam, hogy meghalt. Meg kitöltöttem a papírokat. Meg részvétet nyilvánítottam. Hát ez.
Aztán az egyik utcába hívtak minket, ahol nagy számú cigány él. És a mentők ránkirányították a hívást, pedig ezért a nőért nekik kellett volna menniük, de szerintük feleslegesen hívják őket sokszor. Na de bementem egy utcából nyíló utcácskába, aholy mindenféle házak voltak, de ezé az asszonyé volt a legrosszabb állapotban, és mindeközben a rokonok engem szidtak, hogy miért nem a mentő jött... és megnéztem a nőt, tényleg feltelt a hasa vízzel, és zavart volt, úgyhogy hívtam a mentőt. Megvizsgálni nem tudtam pl, mert  egy negyvenes izzó volt a házban, az ablak pokróccal letakarva, és az izzó is az ágyon egy használt tányéron molylepkékkle körülvéve volt... Na a kocsiban írtam a mentőutalványt, amikor is megjelent néhány tag, hogy ő is fullad ám, meg ő is beteg, de nem jön ki az orvos hozzájuk... épp el is sétálhattak volna a rendelőbe kb 300 méter... na de...
Lépjünk tovább Decsre, ahol ugyanabban az utcában a második eset állt elő. Egy fiatalember delirium tremensről panaszkodik.... ez is abszurd, de hogy ő tudja, és elfogyott a gyógyszere, és hiába írjuk fel, mert nincs pénze kiváltani, ezért be kell vinni... és a nagyapja nyugdíjából élnek, mert neki nincs munkája, és egyébként mindennek a volt barátnője az oka...huh...beutaltuk...hát
Következő utunk Sárpilisre vezetett, ahol egy hasmenéses beteghez... hát, ráaDÁSUL ISMERŐS VOLT, MERT  Tádéval egy csoportba járt a lánya bölcsibe, szóval, meg Lén is ismerte a nagyobbik kislányt, volt 4 gyereke, ott sorakoztak,,  meg unokatesók is, de végülis, azért jó volt ott lenni, és kaptam egy rajzot is az egyik gyerektől....És jajj... mikor mondtam, hogy ilyenkor sok káliumot veszít az ember, és érdemes  banánt venni, hogy pótoljuk...akkor mondta a fárje: Na holnap kapsz banánt... de aztán meg elpirult meg röhögött....
Ezután már csak hajnalban kellett három helyre menni
Először egy fulladós öregnénihez, akinek mindengyógyszert adtam, amit lehetett. Ők meg meghívtak egy kvre, mert látták, hogy egy ideje dolgozom már :) Ez Harcon volt, olyan megnyugtató környezetben, ahol olyan szeretet van, és nem akarják bevitetni a nénit.
Még két hívás Szekszárdon, az egyiket szintén hasmenéses panaszokkal jelentették, miközben inkább meg se tudott mozdulni, és tüdőgyulladása volt, és be kellett kórházba küldeni. Ez egy szép házban volt az egyik védőnő férjének az anyja (mer mindenki ismerős).
Utoljára pedig vissza a legelső helyszínre szinte, ugyanaz a paneltömb, ugyanúgy hátfájás csak az emelet más... de már nem fröcsköltem a szemembe a gyógyszert :P (nem volt világítás, és csak pár szomszédot ébresztettem fel vasárnap reggel, hogy megtaláljam az ajtót...
Szóval ez csak a kiszállások, a benti események egy része leginkább megfázás, de ott is van mindenféle

A családom nem akarja már, hogy itt írja :)

Ja és kihagytam Szedrest, ahol szintén egy gyengélkedő nő volt, maghas vérnyomás... először nem találtuk a házat, és bementem teljes természetességgel valaki máshoz, kérdeztem, hol a felesége, mi a baja, elmondta, de végül kibökte, hogy nem hívtak orvost, ránéztem a papírra... nem 48, hanem 38, upsz
Szóval ez...

városi bevásárló tortúra

megvolt
feladtunk pár levelet.
bélyegeket vettünk, és felragaszthatták a gyerekek. meg bedobhatták a ládába, feltételezve, hogy nem szemetes volt, mert a levélfeladásnak ezen módja nem elterjedt.
Holnap ügyelek. Jó is lesz. Legalább érzem, hogy dolgozom is néha :)
Nyugtatom magam, hogy az ügyintézés is munka, ha sikertelen is :P
Most megdíszítjük a szerzett tojásformákat és a három originál tojáshéjat is, aztán majd egyszer alszanak, abban reménykedem.

ki kéne találni vmit

a gyerekek tönkreteszik az autót, ugrálnak rajta, hiába mondom, hogy meg mittomén.
Meg mindjárt sétálhatnánk, és  50 % os sikerem van a tojáskifújásnál, szal 3 tojás van, amit kifestethetek velük a tervezett 6 helyett:(
De mindenképp kéne pijacra menni, meg sétálnánk akkor egyet. Mazsola épp most tört össze vmit. ahogy hallom.
Fáj a hasam
és egyébként is, és nem kéne ennyit egyek, dehát...
Na indulok, még majd főznöm is kőn.
eheheheheh

jó nap

mai
és egyébként is. itthon voltak a gyerekek, bár Tádé extra rossz volt, azért örülök is végül, hogy nem mennek oviba, csak szeptembertől, addig én leszek velük, vagy anyámék, vagy Lénárd, vagy öcsém bnőjének húga.
De egy csomó mindent tudunk csináléni majd.
Csak ezt a napirend dolgot kell betartani.
Tegnap végre megnéztem a legszebb dolog c filmet
Kötelezővé kéne tenni, főleg egyetemen tanuló nők körében. De alapvetően is az első gyerek, meg minden, és a zseniálisan alakított tipikus anyóóós ÁÁÁ :D

eszembejutott a plagiumról

"Rögtön színre is lépett a második versenyző. Maga Bruckner Szigfrid. Pózba vágta magát, az égre emelte tekintetét, és nekikezdett:

Ej, mi a kő! tyúkanyó, kend
a szobában lakik itt bent?

- Állj - mondta Mikkamakka -, ezt nem te írtad!
- Hát kicsoda? - háborgott Bruckner Szigfrid. - Ki az ördög írta volna, itt van, nézd meg a papírt, nem az én írásom ez?!
- Jó, jó - vágott közbe Mikkamakka -, de ezt már régen megírta Petőfi Sándor. Mi meg abban állapodtunk meg, ha jól emlékszem, hogy mindenki a saját versét adja elő.
- Úgy van! - helyeseltek a többiek.
- Ki az a Petőfi Sándor?! - kiabált Bruckner Szigfrid. - Sohase hallottam a nevét.
- Elég szégyen - mondta Maminti -, de a verset akkor is ő írta. Légy szíves, saját költeményt előadni.
- Na jó - mondta Bruckner Szigfrid. - Tudok én mást is. Ide süssetek!
Póz, arc az ég felé. Nekikezdett:

Ej, kend, tyúkanyó, mi a kő,
itt bent lakik a szobában?

- Hohó - hadonászott Aromo -, ugyanazt mondod kitekerve! És ráadásul rím sincs benne.
- Rímnek kell benne lenni? - kérdezte Bruckner Szigfrid Mikkamakkát.
- Hát nem árt - mondta az -, de ne az Anyám tyúkját mondjad. Akárhogy forgatod, úgyis ráismerünk.
- Na jó - mondta újra Bruckner Szigfrid -, akkor nem az Anyám tyúkját mondom.
Elkezdte:
- Apám tyúkja, írta Bruckner Szigfrid.

Ej, tyúkapó, mi a kő, itt bent
lakik a szobában kend?

- Megölni, lelőni, szétvágni, elzavarni, kirúgni, szétfűrészelni! - dühöngtek a többiek.
- Így nem lehet szavalni! - háborgott Bruckner Szigfrid.
- Bizony nem - mondta Mikkamakka. - Jobb is, ha abbahagyod. Itt csalással nem élsz meg. Halljuk a következőt!"

Bár nem ez Magyarország legnagyobb problémája, azér ciki...