amúgy

holnap ügyelek, meg aztán helyettesítek, meg szombaton ügyelek, meg hétfőn megyek fel állásinterjúra
és föl kell öltöznöm orvosnakkinézőnek... és biztos lesz valahogy, mert úgy még sose volt, hogy nem lett volna sehogy, valahogy mindig lesz.
és annakellenére, amit a nő mondott el fogjuk adni a házat. csakazért is.
azért sem veszi el az optimizmusom, punktum

Ruha teszi

az embert... vagy az orvosi táska..
Ez a tény megdöbbentő.
Ma pl ingatlanközvetítőnél lévő tárgyalás során, hétköznapi halandó hátizsákos, farmeros anyukaként jelentem meg. Az ingatlanközvetítő nő, egy fitymálóan nézett, hogy nekünk tuti nem ér annyit a házunk, mint, amennyiért akarjuk árulni. Mert a GYEREKORVOS felettünk pár házzal is csak kicsit többért tudta eladni, és a mienk nem olyan jó. DE MÉG NEM IS LÁTTA!
Meg, hogy ha majd orvosok jönnek, meg így meg úgy... aztán azért sem mondta, h. mi is orvosok vagyunk. Már csak azért is, mert magánemberként adnánk el az ingatlant, ennek semmi köze a szakmánkhoz, sztem...
Máskor is ezt észrevettem, mert ez a táska tehát ... pedig nemakarom, hogy ki legyen írva rám... hülye vagyok, de akkor is, na...
Meg mondjuk ambivalens is ezzel az ember, hogy akarja e, hogy hogy nézzenek rá, vagy máshogy... nem is tudom. Csak az a bajom, hogy mindig fiatalabbnak néznek, és még annál is fiatalabbnak... szinte gyereknek, pedig az már nem vagyok igazán :)

aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaanyáááááááááááááááááááááám

az

nem tudom

megpróbáltam félig titkosítani a blogom... anyám miatt
mer megnyitottam a gépükön a dolgaim
persze... jellemző.
Végülis munkám lesz úgy tűnik...
ovi viszont eléggé necces, de akkor is megoldjuk!

meg kéne jutalmaznom magam

a tegnapi nap miatt :) elmegyek bótba, vagy ilyesmi :) na jó nem tom, egyelőre kvt fogok inni.
Holnap megyek vissza.

84

en voltak az ügyeletemben tegnap... asszem zombi vagyok...

a tegnapi kép :)

Annyira tetszik. Elfogult vagyok persze, de akkor is, olyan kis filmfigura, mindig úgy el tudja mondani, amit gondol. És olyan fiús, és egyáltalán egy kis.
Hétvégén Pesten lesznek, mert mi dolgozunk. Aztán megyek én is ügyintézni.
Tegnap itt volt a második számú érdeklődő a házunkra :)

már pénteki hangulat

FOGYÓKÚRA

minden évben... ilyenkor...
minden évben megfogadom, hogy most nem szedem vissza a kilókat, nem, nem és nem... és a tél elmúltával, mit veszek észre?? hogy csak feszül a combomon az a k nadrág, és fáj a hasam benne estére...
Hogy kezdődik minden??? azzal a momentummal, hogy nem állok a mérlegre, mert biztos rossz érzést keltene bennem a mért számadat... és onnantól kezdve undorral és megvetéssel gondolok a mérlegrelépésre...és így karácsonyig ez eltart, mert az ünnepekkor ne kelljen mán no... aztán jön a január 1 höhö, és kezdem magamhoz szoktatni a fogyókúra gondolatát... pl minden este úgy fekszem le, hogy holnaptól fogyózom, vagy, hogy holnaptól nem eszem csokit...
De minden évben csak a tavasz kezdetével jön el az a pillanat, mikor tevőlegesen is elkezdek fogyókúrázni, vagy legalább felépíteni az új életmódot... Lehet ebben a sötétben és hidegben az étel a fénypótlék és mozgáspótlék???
Szóval mától...
Bár erről Zara jut eszembe gimiben, mikor 16 vagy 17 éves volt, és a folytonos fogyókúratervek között írta a táblára, hogy holnaptól... aztán egyik nap bejött, mondta: Tudok jobbat! és felírta a táblára, hogy "mától"...
És emiatt ez a tervezgetés ez olyan nosztalgikus azért... mert hát vagy elkezded, vagy nem, vagy...
na mindegy csak eszembejutott...

lusta

szóval ez vagyok
délre megyek dolgozni.
Unokatesómmal néha időnként megpróbálom felvenni a kapcsolatot... a párbeszédablak így nézett ki (egyébként zöld folyton a fészbúkon): Én: Szia, itt vagy? 20 perc múlva Ő: mondd, ha sürgős
nem volt sürgős. jó nem sértődöm meg.  De amúgy meg miért nem azoknak írok, akik örülnek neki...
na haggyunk engem.

a mai nap, meg a vár

voltunk a gyerekekkel fürdőben, egy hotel fürdőjében, mert az van emberi távolságra tőlünk.... csak olyan... sokat mozgó gyerekek ezek, hogy hát mindig ránkszólnak, meg errefele ugye eleve rászólósok laknak. Mazsola már valami medenceszéli magas izén volt, mikor az apja mondta neki, hogy jöjjön le, mert rá fognak szólni, mondta, hogy nem fél, hogy leesik, csak hát... az uszodamester csaj meg örült, hogy elmentünk végre, mikor... na de, azért jól érezték maguk legalább.
Mazsola meg megmondta, hogy nem akar innen elköltözni, mondta, hogy itt vannak a barátai, pedig én meg mondtam, hogy hát ott is vannak barátaink.... erre mondta: " Igen, nektek van, de nekem itt vannak a barátaim!", szóval ja, van érzelmi intelligenciája, és most persze kicsit lelkiismeretfurdalásom van, de sajnos ezt a lépést még most kell megtenni, mert később még jobban kötődne ide ő is... hát.

más... estére csináltam ghnoccit de krumplinudli íze volt leginkább.   A recept alapján, meg minden, de akkor is annyi macera van vele, hmmm, nem hiszem, hogy beveszem a gyakorta főzött ételeink (GyFÉ) közé.
Amúgy fejben egy csomót írtam volna, de persze azok csak gondolatok.
De ez a vár ez olyan más, és azon gondolkoztam hogy jutottunk el odáig... Jósvafőtől reggel ment busz Aggtelekre onnan átmentünk gyalog a szlovákiai patkósorrú denevéreket néztük ... rajzon ... aztán stoppal Rozsnyóra, aztán onnan talán busszal a várhoz... és onnan stoppal vissza, de közben akik felvettek azokkal megálltunk valamiféle szorost megnézni, de végül túl hosszúnak bizonyult... na és erről jutott eszembe, hogy egyáltalán a Jósvafőig vezető út sem volt zökkenő mentes...akadálymentességről ne is beszéljünk...
Persze , mert az egész Kapolcsnál kezdődött, ahol is Lén összeismerkedett, egy teljesen bolond nővel, valamiféle iparművész, szobrász, és ott lakott, ahol nagybátyámék, és egy kérdésre sem válaszolt adekvátan, de Lén emberismeretére jellemző, hogy megbízhatónak ítélte. A nő Miskolcon lakott, Égerszögön volt egy kúriája és ezt ajánlottta fel, ha mennénk arra fele...és hát terveztük... akkor Pécsről, több állomáson keresztül jutottunk el Miskolcra, ahol megbeszéltünk egy találkozót a nővel, de nem érkezett meg, megebédeltünk, de hát már indulóban volt... szóval kicsit több mint egy óra késéssel odaért... négykézláb kb... na de hazakísértük a kb 100 m re lévő házába. Ott volt unokája gyereke mind 10 év alatt, ŐŐŐ vigyázott rájuk...réészegen, na két kisebb poronty meztelen ült egy ládán tévétnézvén, a ház egyébként egyik felét tekintve újszerű, másik felét tekintve romszerű... szóval itt ült a nő, és előadta , hogy hát nem szereti a férje, vagy valami hasonló... És körbenézhettünk a házban, ami nagy élmény volt, mint mikor az álmomban járok néha idegen házakban. Csigalépcsőn kellett felmenni, és innenonnan szobák nyíltak.
Aztán odaadta a kulcsokat az égerszögi kúriához, ahova sztem az utolsó busszal jutottunk ki, tehát már nem volt visszaút :) Ott találtu a házat fehéren, sok fűvel, egy régi skanzen jellegű épület, mellette fel nem épített, új valamik, gazzal benőve... volt budi is :) Na szóval végül bejutottunk de hát nem tűnt alvásra alkalmasnak a dolog, ... kb mintha most itthagynánk a házat és vki 10 év múlva belépne egy poros beágyazatlan rendetlen házba... tehát ezt észleltük. Minden úgyhagyva volt, mosatlanok, félig megmunkált kiszáradt agyagdarabok... hát Lénnek nem tetszett, ő másképp írná le. Mocsok, meg ilyesmiket írna. Szóval a szállás nem volt megoldva, pénzkeretünk behatárolt volt. Lén telefonálgatott valahonnan, én nem aggódtam, mint ahogy nem természetem ilyen földi dolgok miatti aggodalom. Végül volt egy szép vendégház, ahol lealkudtuk felére az árat. És végül (az ár másik feléért) meghallgathattuk a tulaj élettörténetét... a Pestről a világvégére költözöttek táborát erősítették, és valami polgári kört is alapítottak. Meg átmentünk a helyi kocsmába levegőt szívni, meg mert ott volt ropi vagy valami :) Másnap meg átkirándultunk Jósvafőre, és ezután tehát találkoztunk a leégett várral, még leégedetlen korában. És pedig akkor terveztük, hogy majd egyszer megmutatjuk azoknak, akik ma este már alszanak az ágyukban, de akkor még meg sem fogantak :)... vagyis :(, ha jobban belegondolunk a vár szemszögéből

Várról

ami leégett, eszembejutott, mikor ott voltunk, és hogy mindent elfelejtek, és milyen rég volt, és le kéne írni, mert majd jó lenne visszaolvasni:)

Tádé

röviddel bejegyzésem után mély álomba szenderült...hmmmm
én meg néztem milyen ovik vannak, hova tehetem le a gyerkőcöket, ha most ügyintézek újpesten... ilyeneket néztem... jövőhéten felhívok egy két helyet... többféle ügy miatt. is. . . .

sors iróniája

hogy ma viszont hiába minden nem aludt el Tádé, itt bóklászik
oooooooooolyan vagyok, semmi kedvem felsöpörni a millió darab papírfecnit utánuk, mert őők a gyerekek ollóvalvágni szeretnek...
Ha már nagyon aggódnék saját tétlenségem miatt... eszembejut, hogy jövőhéten azért dolgozni fogok eleget... talán.

:}

...
...
...
-

itt ülök

letöltöttem a jövőmhöz szükségessé váló dokumentumokat és kikommenteltem magamból némi feszültséget a rezidensképzéssel kapcsolatban a webdokin.
be vagyok rezelve igencsak ettől a nagyfelelősség dologtól... mér nem mentem valami irodistának? ülnék, ha VALAMIT ELRONTANÉK, ÖSSZETÉPNÉM ÉS ÚJRAÍRNÁM... nem direkt nyomódott be a capslock, de biztos a karma miatt :D
Tádé még mindig alszik
ez igazán lelkiismeretfurdalást indított bennem az elmúlt napokban jelentkező alvásmegvonásai miatt... hogy pedig... és szüksége van erre egy beteg gyereknek, hiába anyós szerint nem lehet lefektetni, miközben csak kisebb erőszak kell hozzá :) ma pedig semmi, magától bevonult az ágyába.
Lén hozza Mazsolát.
jajj rendeltem egy két könyvet végre, esténként megint lehet olvasni.
Egyébként ez annyira jót tesz pszichéileg, hogy este még ágyban olvasunk 1,5 órát kb... ollyan egy intellektuális embernek érezzük magunkat:P önbecsülés meg minden.... szellemmi :)

Tádé alszik

én meg álmos, sütöttem főztem... meg ilyes. mindig van min szoronganom, hogy, s mint lesz, intéződnek majd a dolgok...talán.
csak az orrom...
most, hogy lenne időm, írhatnék vmi bölcset, vagy ... de nincs minden a fejemben, és szívesebben is beszélgetek asszem, minthogy ide írjam a sokmindenvalamit.

szóval igen

borzalmasan szar volt ez a vizsga... sohasem értettem a gondolkodásmódjukat, és most sem... na de megvan ez a lényeg, hej
ma oepügyintézőkörúton voltunk Tádéval, aki beteg volt vagy 5 napig lázas, most meg lábadozik velem itthon.

meggyüttem
elvégeztem a vizsgát, de nem vót eccerű azegész... haggyuk

MAAAAAAAAAAAAAA

eljött a nap.... drokkoljon mindenki, aki idetéved akár :)

orrom

Ahogy a nátha észreveszi, rikoltva felkiált, felkiáltván rikolt, és egyetlen rohammal boldogan benn terem, ez kell nekem, ez az én otthonom, rikogat a nátha, Bab Berci orra nekem egy kastély, egy katedrális, Bab Berci orra az én váram, ordibálja elragadtatottan, és soha többé semmiféle fortéllyal kiűzni nem lehet.

:( mikor kapok már levegőőőt

egyéb pozitív

Ja egyébként mindig mindenféle gondolatok csak vannak bennem...
például mentem a füldön keresztül az útra, de olyan puha most a föld, hogy olvad a hó, és az jutott eszembe, hogy milyen jó lenne most virágnak lenni, milyen könnyen ki lehet bújni a füld alól... mint itt az udvarban is a játszintok és nárciszok...
múltkor meg jöttem hazafele, valami hangot hallottam, gondoltam.. hmmm biztos egy motor, hallom a műanyag kerekek alatt csikorgó kavicsot :) És tényleg az egyik udvarban volt egy kisfiú :)
Vagy sütni akartam nemrég és kerestem a mérőedényt, hmmm előző nap Mazsola lábán láttam vajon hol lehet :D

uuuuuuuuuuuuuuuuun

szóval elfáradtam...meg olyan jó idő van, direkt, hogy SEMMi kedvem bent tanulni.
Ez
és egyébként meg

brbrbrggjhfhdzrfzhdhdgysgdhkdgg

jkgjrehikchgfilchiurhctgiurthcéoafzhgvrzvop

macska

nyau
ez a macs éhenhalna egy darab kolbász mellett... csak tápot esz...

fáradt

sokat tanultam... gyerekeket elvitték anyósék, Tádé állítólag jobban van...
csokit szeretnék enni...

Minden gyerek itthon

Tádé hisztigép, lázas volt éjjel, itt ül a nyakamban és sír rí, vagyis az ölemben ül épp, jöön a macska is, csak Mazsola játszik a másik szobában.
Ma is kell mennem 11 re, még nem tudom mi lesz, de mondtam Lénnek, hogy addig beviszem hozzá a gyerekeket, kül lehet az egész hétre nem kapom meg a fizetésemet a helyettesítésért, és megígértem, különben meg miért a nőnek kell mindig maradni a gyerekekkel, különösen, h. Lén veszi ki az összes szabit ami a gyerekek után jár. pont,
Adtam egyébként Tádénak kissé lejárt antibiotikumot, és reménykedem, hogy meggyógyul tőle. Lén sztem nem akarna adni, de már egy hete beteg és visszatért a láza, úgyhogy saját jogon leselejtezett gyógysuzeres leltárunkból választottam.
Tanulást is kéne folytatnom.. ma. Már csak 3 nap, vagyis két és fél.
Ügyel ma Lén, anyósék meg elvileg elviszik a gyerekeket,
Ja és én se vagyok teljesen jól, csak olyan ... lassan megint nem tudom, hogy az allergia kezdődik e vagy a nátha folytatódik e...
Amúgy meg Tádénak is az most a baja (jelenleg), hogy nem önthet magára egy bilinyi pisit, tehát mindig van miért sírni.
Lassan hozzákezdünk a reggelihez, fogalmam sincs mi lesz viszont az ebéd! egy szem hús nincs itthon, ami van kolbász csípős... van a fagyasztóban bab, borsó, spenót, meg van 7 db tojás..., tejföl... lehet spenótos nokedli tejföllel... vagy tejbegríz.. asszem tej van... ja aszomszédboltban alig lehet kapni vmit, de az is úgy néz ki, hogy nem akartam abból enni pl.. max a kutyámnak adnám, ha lenne, bár annak se :) max a szomszéd kutyájának, aki idekakéáltatja a kapunk elé azt a dögöt... vagy sokkal inkább a szomszédnőnek, a kutya végeredményben nem tehet róla :)
megyek...

elmaradásban

de legalább hajat mostam...
reggeli performance a gyerekekkel megvolt :P(tegnap délutáni is ) gyalog mentünk, és kb a városközpontban a főúton keresztül, ahol Mazsola a gördeszkáját kétkézzel tolva ment volna át a város egyetlen forgalmasabb útkereszteződésén... de zordonként nem hagytam, hanem átvittem a másik oldalra, hogy ott tolja tovább, de ezzel annyira megsértettem a szuverenitásában, hogy nem volt hajlandó továbbjönni a járdán, pedig tolhatta volna azt a vacakot (mer' gördeszkázni nem tud ám) (de az apja megengedte, h. hozza), szóval akkor elkezdem, hogy mefogtam vontamhúztam könyörögtem, aztán Tádé is elirígyelte a duzzogó szerepét, és neki az apja könyörgött, majd a hóna alá csapta Tádét, Lén másik kezében a táskája és egy bzinagy szatyor volt, amiben a ruháit vitte megvarratni. (mer' én nem vok képes időtlen idők óta....:S) És mindezt két néni (meg egy sereg utcanépe) úgy nézte rosszallóan.... persze...
Pedig, lehetne akár...
Na de... ez nem az a város...
Az a jó, hogy olyan hosszú értelmetlen mondatokat tudok írni... de már ki nem javítom, bár vmiért a már a j is keverem a ly vel, és ez már hát... azt jelzi, hogy nem kéne írnom feltétlen... azér írok, mer csak