szerda, május 30, 2012

fest és

ma festettünk, duluxszal, és már ez a legjobb festék, amivel találkoztam eddig :)
Hétfőn ügyeltem utoljára szekszárdon.
most gyereket altatok, mert nem vittem őket oviba, maradhattak velem festeni házat, úgyis 4 re megyek csak
De nem akarnak aludni... én meg fáradt vagyok...
Annyi mindent írnék, de nincs rá energiám sem.
Kicsit lógottbéka vagyok biz szempontból.
elgyötört asszem, ez a sok ittottlevés, magyün-nemmegyünk, ki a főnök, és atöbbi, sose csinálom, amit akarok, vagy mégis. :) keep smileing,,, de amúgy tényleg, mi van már, hiszen nemsokára már ott

szombat, május 26, 2012

festékbolt

lassan lassan lassan :)
És vettünk tengeriteknősmintázatú wcülőkét is :)
Tegnap éjjel Lén elment egy barátjával, és nem talált vissza, felhívott 2 kor, hogy merre kell menni, megmondtam, erre, mondta arra biztos nem, de.... akkor hazajön, aztán felhívtam, meg összeszedtemm valahonnan újpalota és zugló határterületéről.... bolyongott ... a város peremén :)
költözzünkmárköltözzünkmárköltözzünkmár

szerda, május 23, 2012

eszembe jutott Babits... a dátumról...jah, meg hogy méár itt lakom :)

Babits Mihály: Május huszonhárom Rákospalotán
1.

Pest utcái között rohanó nép, puskalövések,
rendőr, tört üvegek, népszava forradalom.
Én egyedül tehetetlenül itt számlálom a percet
nincs hír, nincs ujság, villanyosom megakadt.
Néma falun lakom én, hol még az ebek sem ugatnak,
nem bőgnek tehenek, még a malac se visít.
Nádas eresznek alatta topázszemü tengericső csügg.
Hószinü fal, kék árny. Csend, csak a fecske csicserg.
Csak ha a villanyos átrohan itt (és mint a tehén bög)
sejteni a város szörnyeteges közelét.
Ám most alszik a táj: egy döglött villanyos állong.
Ó bús villanyosom! bús ez a néma világ!
Bús e méla falun az üres sinekre merengni.
Ó jövevény sinek, visztek-e még ma tovább?
Visztek-e még ma odáig ahol most csörren az ablak,
hol most csorran a vér, forran a forradalom?
Hol zajgó tömegen most úr a néma Petőfi
s sarkra az Eszme kiáll isteni ríma gyanánt;
Hol tán míg irom ezt Magyarország nagy betegágyán
vér és kínok közt megszületett a Jövő.


Csak a címe jutott eszembe, azt se tudtam, miről szól pontosan... de persze akkor is voltak az ilyen melankólikusok. Hát.
Amúgy is hajlamos vagyok "feleslegesen" beleélni magam mindenféle filmbe és könyvbe és versbe... aztán magyarázhatom magamnak, hogy az nem ez...hanem más máshol, máskor. :)

Szóval

olyan zavarodott vagyok, sokmindent akartam írni, de végül, nincs kedvem, vagyis, nem tudom. Hülyeség.
Ezt fogom elvégezni jövőre sztem.
Volt valami a levegőben tegnap, valami emlékező szellem. Mazsola ült és sírt a másfél éve a villamoson hagyott barna kutyája után. Én meg mert nem tudtam, hogy minek álmodok mindenfélét. Múltkor meg hogy született még egy gyerekem, és azon veszekedtünk, hogy Imrének, vagy Pálnak hívják e... végül Pál lett. Olyan jó volt, annak a hatása alatt is voltam napokig, mintha tényleg... Aztán megtaláltam az ismeretlen ismerőst a neten, aztán azon lehetett sírni, főleg a 6: 48-nál kezdődő dalon...Mégha épp az a bajom, hogy sose vagyok egyedül, vagyis most...
De akkor is.
Nem jó, ahogy van a rendelő, az egész dolgok, olyan netegyünkbelesemmiplusz energiát...én ezt nem szeretem. Akarok tenni, akarom jól csinálni...

kedd, május 22, 2012

álmok

olyan élethűek, rányomják a bélyegét a napra, a hétre, és ...
keresed az életet,
keresed mi az ami kimarad, mit tudsz átélni az egésztből
Az egész, ami nem is a részek összessége, és talán, ha nem a mindent, de kihagyva részeket lesz egész az egész.
Jó lesz elmenni, mert itt nem vagyok felnőtt...

szombat, május 19, 2012

mikor költözünk már?

saját helyre, saját számítógépen saját valamit írni... Tádé is ezt kérdezi mindig :)

szerda, május 09, 2012

összefoglaló

a leginkább bosszantó dolog itt a parkolóhely keresés.
De az autózás is mindig innen oda, onnan ide, antsz, oep, önkormányzat rendelő háromszög, négyszög stb
A Bosnyák téren villamosokat vontatták 20 percig és nem tudtunk menni, mindenki szitkozódott meg dudált... mintha ennek értelme lenne a villamossal szemben.... na de nekem az jutott eszembe, mikor már ott álltunk egy ideje dudáló autók között, hogy ez a közlekedési mor ÁLL.
Ez a kevésbé lényeges része az utóbbi napok történéseinek, csak ennek hatása alatt állok épp.
Amúgy meg
Milyen találó mese:

A kakas és a pipe

Volt az erdő kellős közepén egy kakas meg egy pipe. Meghalt a gazdájuk, nem volt mit enni nekik. Megéheztek. Találtak aztán egy szem vadkörtét, de a vadkörte nagyobb volt, mint a pipe gégéje.
Hát azt mondja a pipe:
- Menj gyorsan, kakaskám, hozzál egy kis vizet, mert megfúlok.
Szalad a kakaska a kúthoz.
- Jaj, édes kutam, adjál vizet, vizet viszem kispipémnek, mert megfúl a vadkörtétől.
- Nem adok vizet - mondja a kút -, míg nem hozol koszorút egy szép lánytól.
Elment aztán a kakaska a szép lányhoz.
- Szép lány, adjál koszorút.
- Nem kapsz - mondja a szép lány -, amíg nem hozol tejecskét a tehéntől.
Elment a kakaska a tehénhez is.
- Tehén, adjál tejecskét, tejecskét viszem a szép lányhoz, szép lány készít koszorút, koszorút viszem a kúthoz, kút ád vizet, vizet viszem pipémnek, mert megfúl a vadkörtétől.
- Addig nem adok tejecskét a szép lánynak - mondja a tehén -, míg nem hozol szénát a rétről.
Elment a kakaska a réthez.
- Rét, adjál szénát, szénát viszem tehénnek, tehén ád tejecskét, tejecskét viszem szép lányhoz, szép lány készít koszorút, koszorút viszem kúthoz kút ád vizet, vizet viszem kispipémnek, mert megfúl a vadkörtétől.
- Addig nem adok szénát - mondja a rét -, ameddig a boltba nem mégy kaszáért.
Elment a kakaska a boltba:
- Bolt, adjál kaszát, kaszát viszem a rétnek, rét ád szénát, szénát viszem tehénnek, tehén ád tejecskét, tejecskét viszem szép lányhoz, szép lány készít koszorút, koszorút viszem kúthoz, kút ád vizet, vizet viszem pipémnek, mert megfúl a vadkörtétől.
- Addig nem adok kaszát - mondja a bolt -, ameddig nem hozol pénzt.
Akkor szegény kakaska elbúsulta magát, ment gyorsan a szemétdombra kaparászni, ott lelt egy krajcárt, azt elvitte a bolthoz, akkor aztán kapott kaszát, elment a réthez, rét adta a szénát, tette a tehénke elé, tehénke adott tejecskét, vitte a tejecskét a lányhoz, szép lány készít koszorút, koszorút vitte a kúthoz, kút adott vizet, vizet egyenest vitte pipének, épp jókor, mert szegény pipe majdnem utolsót tátogott nagy fuldoklásában. De így gyorsan lenyelte a vizet, a víz levitte a körtét, a körte utat adott a levegőnek, s így a levegőhöz jutott pipe ma is él, ha meg nem halt!

Így jértam én oeptől antszig, antsztől üzemorvosig, üzemorvostól tüdőszűrőig... 

Aztán a munka, csak akad, van lehet, leledzik. És erről is írhatnék
Na meg a szülői házban való lakás kényelmetlen... és kényelmes oldaláról... 
Bár én az összes kényelmesség ellenére önállóan szeretném folytatni, már a családommal együtt. na de majd ez is eljön :)
Legközelebb lehet tényleg írhatnék összefoglalót, csak mikor itt vagyok már csak 
most amúgy ideális, nincs itt senkisem körülöttem. 
A rendelőhöz még nincs kulcsom, de kéne, lassan, mert akkor egy két dolgot lehetne csinálni nézni stb. ajjajjajajajajjajj

péntek, május 04, 2012

fenn

megint honnan írok anyuék gépéről, aha, na de csak itt próbálom altatni a kölököket