ne értse senki

verseket kéne írni, olyat, hogy csak érezzék, de véletlenül se tudják pontosan és konkrétan mit akarok... mondani... a titkos jelentéseket csak én tudnám... vettem egy mipszit, a metróutazáshoz, többet kéne ülnöm a metrón és utazni, tudni, hogy ülnek mindkét oldalamon, de azért nem nézni fel az újságból, csak szemmagasságban lévő babakocsis gyerekekre mosolyogni. egydül lenni, tudni valamit tanulni.menni valahova, és jutni valahova... m is lezs ezután.... holnap az oephez kell jutnom el... pedig aggódok egy kicsit minden miatt mindig, hogy jó e amit csinálok...félek a változásoktól ilyen ez. be van borulva nemsokára indulok dolgozni... még mindig azt gondolom vmiért h. terhes vagyok, pedig... ha mégis akkor is 6 napos... nem is érezném, tudnám.. szerintem csak a fejemben van a baj, nem tudom ez miért mászott bele így... majd csak a fetrengős görcsölős izé fog kijózanítani ebbéli meggyőződésemből... direkt nem írtam le a szót, utálom, erre nem létezik jó szó Nem értem amúgy magam, miért KELL nekem anyának nőnek orvosnak lennem egyszerre, és ez nem külső nyomás, hanem belső kényszerítő erő, hogy mindhárom alapjaiban én kell, h. legyek. És nem csak úgy, haneméreznem kell át, hogy milyen,hogy legyek kedves megértő, sütisütő, emelett nyitotta kultúrára, nőiesen érzékeny, és nőiesen nőies, és emelett nagyon hasznos az emberiség számára is... hah azemberiség vááá miért nem akarok inkább egésznap csak csokitenni???