Rá kellett jönnöm, hogy nem csak Lén miatt akarunk elköltözni, bár fontos az is, hanem én nem érzem itt jól magam. Vagyis Lén meg én nem. A gyerekek talán. Ez az osztály nyomasztó. Már le sem írom.
Majd meglátjuk meddig maradunk itt.
Nagymamám meg felháborodva mesélte, hogy hallotta, hogy el akarunk költözni. De hogy szerinte nem gondoltuk meg, hogy ez mennyi pénzbe kerül...Azt hiszem nagymamám nincs tisztában a viszonyokkal, hogy mennyivel többet lehet keresni Pesten, ha akarsz, és dolgozol...
Bár máskor, ha belegondolok, hogy ott kell lakni, tiltakozik valamilyen belső részem... hát ilyen ez...
Csak itt meg mindenki mindenkit megszól. Különösen az őslakosok :) tehát akikkel együtt dolgozom is... neveletlen a gyerek, az anyuka kikent, kifent, vagy igénytelen.... vááá, el tudom képzelni így miket mondanak a hátam mögött. Az egyik nő a szomszédját ecsetelte (akivel egy utcában lakunk), hogy az asszony sose seperi a havat, vagy a leveleket maguk előtt, meg csak a fickó, meg mittomén... háát, nálunk meg mi van... :P
Egyszer beszólt egy szomszéd, hogy a szép piros alma miért van még fent a fán, miközben havat takarítottuk Mazsolával. Hogy azt le kellett volna szedni... csak épp nekem otthon egy egy éves, meg egy 2 hónapos gyerekem volt, almaszedés idején meg épp szültem, úgyhogy nem ezt kellett volna kérdezni, hanem , hogy mit segíthet :P ha már látja, hogy az almát se érkeztünk leszedni :) De amúgy nem érdekes, csak demonstrálni akartam a megszólást, mint olyant.
Itt tényleg mindenki mindenki más dolgával foglalkozik, kinek iszik a férje, hova jár dolgzni, elnyírja e a füvet, ez kisváros... de legalább nem szemetelnek :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése