ja az előbbi témákhoz, de már nem osztom meg asszem
szóval, hogy a mélyszegénység meg a társadalom felelőssége, és hát el sem tudjuk képzelni, mi akinek jutott és megadatott...
és akkor jut is eszembe Lén, hogy persze, mert neked azanyád is értelmiségi meg a nagyanyád is az volt... és akkor mi van? nem kellett végigjárnom az egyetemet, nekem ez nem volt érdemem, csak a társadalmi osztályomnak köszönhetem az egészet?
és nem kérdőjelezem meg a szerencsés helyre születésemet, de tényleg, de ez az életemnek csak egy része! Van az a rész amit kaptam, de én döntöm el hogy élek vele (mint ahogy kedvenc Aronson idézetem, jó lapokból ugye könnyebb nyerni, de a pókerben az az ügyes, aki a rossz lapokkal is nyer...) valami ilyesmi...
Na szóval, ha a társadalmi szituáltságot elhelyezkedést vesszük, mint az ember sorsát alakító döntő tényező, és ezt a személyiség, az akarat, a munka nem tudhatja megváltoztatni, ha az egyén nem reménykedhet benne hogy részt vehet a saját sorsának alakításában, akkor ott vagyunk ugye a tanult tehetetlenség kapujában, ami a depresszió előszobája egyébiránt...
Ja és ma Magyarországon ez az állapot nem elég ritka..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése