Fáradt vagyok, nem aludtam az éjszaka.
asznő megtudta hogy mennie kell... és nem érti, ő ez nem érdemelte, ő igazán mindig mindent és még hogy, annál jobban és már csak öt évet kellett volna vele kibírnom, és ő tudja, ki kicsoda, és majd meglátom, hogy ... és pedig őrá soha semmi panasz.... hát ez... és nem szembesítettem a tapasztalataimmal, csak nem szerettem volna vele dolgozni és egy fiatalt akartam, akinek szüksége van munkára... stb ... ezt mondtam
Aztán morc és halálarc.... és a többikollega utál legalább :)
És B. drnő a metor átjött, és megfenyegetett, hogy akkor nem lesz a mentorom, mert két tapasztalatlan, és ő megúszta, h. 35 évig nem büntették meg és ő nem fogja a hátát tartani... és majd meglátom még a pecsétemet is elveszik, ha hibázok, de ő nem tartja a hátát, majd meglátom. És gondoljam ezt meg, ésatöbbi
de én örültem, hogy végre
és még egy hetet se
és nem mert utálom asznőt, hanem mert rossz nekem vele dolgozni. ennyi
dolgozzon vele a...
de azért fúúúúúúú
és azért sem aludtam éjszaka, mert gondolkodtam egyik betegünkön... majd ezt egyszer később leírom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése