Gyermekekről

Már rég akartam írni valami érzésösszegzés szerű dolgot. Ami a gyerekeimmel kapcsolatban fogalmazódott meg bennem. Tulajdonképpen a születésük pillanatában.

Mazsola: Már megszületésekor érezni lehetett, hogy élet van benne. Lelkes, figyelő, nyugodt gyerek volt mindig is. Nem aggodalmaskodott, jól aludt. Bírta az egyetemi kiképzést, az autózást :) Figyel ránk, hogy mi hogy érezzük magunkat. Már egy évesen is, mikor játékból veszekedtünk elkezdett sírni. Egyébként is érzékeny lelkű, nem tudja a Süsüt nézni, vagy a kisvakondban, amikor a nyuszit elfogja a farkas, ki kell kapcsolni. Elsírja magát a szomorú zenéken, vékony magas hangokon. Szépen énekel egyébként. Minden érdekli, figyel, megjegyez. Legjobban szerintem az állatok. Az autókat is szereti, de azt hiszem nem rajong ilyesmiért. Az ujját még mindig szopja, kell neki önnyugtatásnak. szerencsére már csak elalváshoz. Tud már számolni is egy kicsit 5-ös körben. Rajzolni, még csak most kezd, pontpont vesszőcskét leginkább. Szóval kis lelkes kincs. Nagyon közel érzem magamhoz.

Tádé: Ő mintha már születésétől fogva céltudatos lenne. Pedig nyilván nem szokott egy újszülött céltudatos lenni. Szeretett mindig kézben lenni. Sírt, ha nem aludt velünk, és sokszor még most is velünk alszik (80%ban). Tádéra mindig felnéztem, olyan korán tanult meg felállni, beszélni, hogy én sohasem voltam ilyen tehetséges azt gondoltam. Meg azt, hogy biztos az apjára ütött annyi esze van. Nem fél a Süsütől se, nem retten meg valótlan veszélyektől. Ritkán esik el, vagy ritkán tudok róla, mert nem sír ilyenkor, csak, ha valamit elvesznek tőle, vagy valaki bántja akkor sír. Vagy ha nem jöhet át az ágyunkba... ez ritkán van mondjuk, mert nem akarunk következetlenek lenni, és mindig beengedjük...Mindent egyedül akar, amit Mazsola is. Egyedül veszi fel a zoknit, egyedül száll be az autóba egyedül eszik stb. sír, ha elvesszük a lehetőséget, hogy mindent egyedül csináljon. Tádé egyébként nagyon bújós, ölelgetős, puszilgatós. Szóval kis nő.  Kicsit csodálom, amilyen :)


Végeredményben mindketten igazi egyéniségek, magabiztosak (legalábbis itthon) és figyelnek ránk és egymásra is.
Nem tudom le tudtam e írni, amit akartam. Vagy mit is akartam :) Szóval leginkább, hogy mennyire más két ember már  újszülött korától. De nem tudom mi lesz belőlük végül.