szombat, július 10, 2010

itthon

gyerekek mesét néznek, Tádé ma sem hagyott aludni éjjel, de mind1. Most itthon. Mindkét gyerek anyaszült meztelen, és nem hajlandó ruhát venni fel.
Hogy emelkedettebb gondolatmenet is legyen a ma reggelben, miután korán felkeltett mazsola, és nem tudtam visszaaludni (vele ellentétben) , elkezdtem megint J: A: verseket olvasgatni, már csak a tegnap eszembejutott versszak kapcsán is :)
És találtam még egy jót:

Akár egy halom hasított fa,
Hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált.


Persze ismert idézet meg minden, de mégis újra és újra szembesül az ember a dolgok megváltoztathatatlanságával...
Néha olyan tehetetlennek érzem magam, hét végére megint előjött bennem, h. mindent elrontok, és rosszul csinálok, hát nem tudom
Megyek, mert már csak rosszalkodnak ezek a gyerekek, nem hagynak elmélyedni az önmarcangolásomban :P

Nincsenek megjegyzések: