mosómedvének születni kell

ez a nagyon jó cím nem tudom honnan jött, de gondoltam inkább hagyom az át nem gondolt címet :) mer jól hangzik
csak onnan jutott eszembe, hogy már ma elkezdtem mosni, és még egy adag biztos lesz
Mazsola tegnap többször lehányta magát, engem, meg az apját is, mire kapottvénásan hányáscsillapítót... De annnyira édes volt, mondja: Apa, de ez fáj nekem!!!
de tartotta a kezét, nem sírt, pedig még nincs 2,5éves:)
Tádénak meg olyan hasmenése van, hogy reggel óta kétszer pelenkáztam át, mert kifolyt, pedig még csak most múlt 8 óra...
szóval nem csoda ez a mosási láz
ha én is elkapom ezt a jó kis vírust, beépítem a fogyókúrámba, úgyse tartom rendesen, bár azt igen, hogy délután este már nem eszek, vagy csak gyümölcsöt.
Most viszont még némi energiaital rám férne amúgy, mert Tádé ordított éjjel, Mazsola meg eleve velünk aludt, mert az apja aggódott, hogy mi lesz, ha hány és észre se vesszük, vagy ilyesmi, szóval idő után áthoztam Tádét is, mert ugye visított (ahogy egy kis tengerimalactól elvárható is), aztán 4 en nem aludtunk rendesen, és Tádé fel is kelt 5 körül, és nem csak hogy felkelt, de ordított, mintha valami nagy baja lenne, pedig vittem neki enni inni, de semmi, és csak ordított, aztán meg 6 fél 7 körül abbahagyta, mintha semmi baja sem lett volna előtte :S
De elterelték a figyelmem arról, hogy anyukám meg akarja mondani milyen színűre fessük a falainkat, vagy ne fessük, mit csináljunk a fürdőszobánkkal, vagy leginkább ne csináljunk, mevel kell foglalkozni, mivel felesleges, és nagy nyomás volt rajtam, és egyébként is. Előtte meg após egész más véleményét hallgathattam ugyanezekről a dolgokról... pedig az alapgondolatom az, hogy nem kell mindenbe beleszólni... DE persze mindig ott van, hogy nélkülük nem lett volna házunk, csak később, és sok sok hitelből... És én jobban is szerettem volnamagam elérni a dolgokat, de ebben az időben már itt volt Berci meg Lén is, és miattuk is el kellett fogadnom, hogy nem saját erőmből lesz házam. És persze azzal nyugtatom magam, hogy így viszont megteremthetem majd talán a gyerekeimnek én is ezeket a dolgokat, ami ebből a fizetésből egyelőre elég esélytelennek látszik, de előbb utóbb eljön a kánaán :P ahogy Petőfi monta vala:Ha majd a bőség kosarából, mindenki egyaránt vehet, ha majd a jognak asztalánál mind egyaránt foglal helyet, ha majd a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán: akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, mert itt van már a Kánaán! Ez az utópisztikus idézet persze csak kínomban jutott eszembe:D
Na megyek, mert aztán itt ezek a beteg gyerekek szétszedik a házat :)