hétfő, november 29, 2010

pff

Egy óra Tádéaltatás után feladtam. Most kijöttem a szobából, ordít. Én meg nem kapok levegőt már megint. Köhögök, mikor lesz ennek vége?
Most reumán vagyok, megint olyan semmi tenni-való :S Próbálom hasznosan tölteni a gyakorlatot.  de...

vasárnap, november 28, 2010

Délutáni csendes pihenő, egyenlőre

de Tádé már mocorog :)
Még mindig nem jön levegő az orromon... hajjaj

mér nem vezet Lén

Na persze mindig lelki gondot csinálok magamnak ebből, és tegnap este ő vezetett vissza Pécsről... a kelet-mecsek tájvédelmi körzet feléig, amikor belecsúsztunk az árokba...szuper volt. De legalább megint beigazolódott, hogy nem olyan sz@r hely ez az ország, kb 5 autó állt meg nekünk segíteni,  és nagy erővel kitolták.... A gyerekek végigaludták a történteket, én meg ezentúl is sikítani fogok, ha Lén túl gyorsan megy, ha akar még vezetni mellettem...
Tegnap jó napunk volt egyébként, egész Pécset bejártuk... és ha szögletesnek és full betonnak (járólap) tűnt is nyáron, azért nem baj, hogy nem sárban futkároztunk végig...

péntek, november 26, 2010

új blog

már még egyet kezdtem, doktorosat, a grafomán mindenemet :)
Mindenki alszik már.
Vége a hétnek, de holnap is megyünk Pécsre.

csütörtök, november 25, 2010

kb egy órát

töltöttem fotókereséssel, de hát lehet nekem kéne fotóznom le, csak annyira jó fotós nem vagyok...

végre elaludt Tádé

Egy hisztériás volt, megmozdulni sem lehetett tőle. Lén ügyel, holnap összeszedem végre Mazsolát, aki eddig anyósékkal nyaralt.
Volt egy leckekönyvem, ami mindenhova kéne, de nincs seholse meg :S azt kerestem, de már utálok ennyit keresgélni, egyszerűen eltűnnek a dolgok, Lén pakolja el, mert én szanaszét hagyok mindent, de annyi minden van, hogy már ő sem tudja, mit hova pakol... pech
Meg a továbbképzésen befizettek minket menzára, de ez egy olyan hely, ahol jobban néz ki a kaja, mint, amilyen íze van. Ma negyedjére ettük ugyanazt a levest, más tésztával, meg most volt benne valami szörnyűízű fűszer, kakukkfű sztem, de ha az íze nem lett volna elég, kijött rajtam egy csomó kiütés tőle... vagy bolhás vagyok... ez utóbbi kevésbé valószínű, hacsak Tádé nem hozott haza a bölcsiből bolhát, de akkor őt is kellett volna csípjék, na mindegy. viszket a lábam, kézfejem, vállam...holnap nem eszem ott csakazértse :) (bár lehet egy eltévedt téliesedő szúnyog volt...)
Ezenkívül tüsszögök is... de lassan már akkor érzem furán magam, ha nem folyik az orrom... Bár még jól vagyok, de a többi lányok ott terjesztik a saját pécsi vírusaikat, ami ellen lehet nem védenek a szekszárdi alfajok ellen specializálódott ellenanyagaim (hö-hö, mintha nagy védettséget élveztem volna az elmúlt hónapokban :S)
Lassan befejeződik az okosodásom :)  lehet még megpróbálom megtalálni azt a kis fekete könyvemet, vááá kerestem képket régen: 



És manapság:



tévedés

kicsit reggel írtam a postot:P
Elég régen volt a villamosozás, de még akkor is keleten kelt a nap, és Budára sütött...

luxus

minden reggel, mikor autózom Pécsre, vagy vissza, teljesen meg vagyok hatódva, hogy a világ legjobb helyén élek. Pont megfelelő méretű dombok, kis patakok, tavak... szóval szinte már luxus...
Bár az igazat megvallva, mikor minden reggel a 4-6 ossal mentem át a Margit-hídon, vagy hetessel az Erzsébet-hídon (diákmunkás koromban), akkor is ezt éreztem, ahogy épp bukkant fel a nap, és rávilágított Pestre, meg a Dunára...

kv

aztám keltem Tádét és indulunk...

kedd, november 23, 2010

szabad

ma is Pécsre  mentem. De útközben rájöttem, milyen jó nekem:) a világ legjobb helyén lakom, tele dimbbel-dombbal, át a keletmecsektájvédelmikörzeten...másikfelé Duna Gemenc stb...Lén tök normális, nem korlátozza a tevékenységeim, hanem támogató... meg minden :)

Egyébként anyósról eszembejutott egy vicc. Mindig 3-4 számmal nagyobb ruhákat vesz nekem, legutóbb harisnyát névnapomra. Máskor meg mindig mondja, hogy ne fogyózzak már (főleg, ha ő főzött, de ő sohasem ül le enni:P)jó vagyok így. Szóval ez olyan egy kicsit, mint ez: Pistike nem nagy a fejed, ne sírj már, de hozzál fel öt kiló krumplit a sapkádban! :D

Szóval egyébként semmi különös...