képtelen

de miért
lassan beállít az új asznő, és régi, még mindig itt
ott ülök vele szemben, mondanám, de nem tudom, megy a fejemben, hogy lehetne. Közben utál. nem beszélünk, és semmi... egyszercsak jön az új... és lén azt mondta az elég ciki... hát és igaza van...

olyan jó lenne

ha tudnék olyan összeszedetten írni, hogy tudják, hogy fontos, hogy akarok valamit mondani...
nem is ide, hanem általában...
de ott megtorpanok, hogy miért is tudnám én a tutit? Ki lenne erre kíváncsi? És amúgy se tudnám megfogalmazniúgy, ahogy kell, ahogy érzem, ahogy élem...
nem hitelesek a szavak
amikor újságba írtam, nekem voltak a legrövidebb cikkeim...  egyszerűen nem tudom úgy, hogy cirádásan, hogy több legyen, mint ami bennem van, utálom ha túl sok van belőlem valahol, miközben meg ponthogy, éppenhogy akarok valamit, de pont egy pontot, egy valamit, nem 5 oldalt kitölteni...
csak olvasgatás közben jutott ez eszembe, hogy jó lenne, hogy szívesen írnék, de nem tudok, nem úgy ...
és a beszéd is... minek mondjam, és ha mondom, akkor is csak félig, halkan, alig... aztán nem is hallják :)
hülyeség
jajajajajaja

neeem akarok

dolgozni menni
hatszázszor megfogalmaztam már, miért nem
ma is, és
pont, én dolgozni akarok, nem agy nélkül adminisztrációs szarságokat csinálni...
tegnap ügyeltem
komolyan mondom , legalább csinálok vmit...
................................................................................................................................................
ja és sütöttem lekvárosbuktát... jó... :)

mosószer..

elfelejtettem a fehér ruhákhoz mosóbigyót adni... több mint két órás program lejártakor jutott eszembe ez a hiányosság... mondom most mégegyszer indítsam e, de megnéztem a ruhákat, és sima mosással, mosószer nélkül ugyanolyan tiszta lett, még tádé agyonfoltozódott fehér pólója is.... érdekes. én meg veszem a hiperszuper mosószereket...

hétfő reggel

hétkor eszembe jutott, hogy ma gyerekenként két kifújt tojást kell vinni... Pont erről álmodoztam reggel, mikor nem is akartam felkelni sem... na de
azért leírom hogy kell tojást fújni, anélkül, hogy széttörne, meg megerőltetné magát az ember
venni kell: 10 v.  20 ml-s fecskendőt, és egy rózsaszín injekciós tűt.
A tűvel egy lyukat kell a tojás egyik felén szúrni, kb borsnyit, beleszúrja az ember a tűt, utána körben még egy kicsit mindenütt tágítja a lyukat. a tűvel szét lehet szúrni a sárgáját is. a lyuk lefelé nézzen egy tál felett, a fecskendőbe levegőt kell szívni, rárakni a tűt, beszúrni a lyukon és lassan belenyomni a levegőt a tojásba, amíg az ki nem ürül.... igényesek át is moshatják utána vízzel :) ha pont jó a lyukméret nem pattan el... az elején túl kicsi luknál megpattant nekem.
szal vittem tojást.
Tádé egyszer mondta, hogy daniroli még nála is rosszabb gyerek az oviban... és néztem ki az a daniroli, persze eg kisfiú... de milyen apukája van, hát az is egy kisfiú... jó kb 18 évesnek néz ki, de tuti több, csak  pont mintha gyerek lenne :) szimpi amúgy, ő is mindig mosolyog rám, szerintem daniroli azt mondta otthon, h. tádé még nála is rosszabb :D
de végülis Tádé rosszasága nem rossz szándékú, nem akar direkt bosszantani
mondok egy példát... eléggé idegesít, hogy folyton letekeri az összes wc papírt a gurigáról... csak kárba vész, húzhatom le... stb, de mindez miért, mert kell neki a guriga, elvonul filctollakkal azokat kifesteni.... és akkor már mindegy, hogy milyen mérges is voltam előtte, nem tudok határozottan fellépni, mert tetszik... az a baj az is tetszik, hogy olyan amilyen... semmi kedvem nincs mindenféle szabály elfogadására nevelni a gyerekeket... nem az emberi együttélés szabályaira gondolok, hanem a társadalmi elvárások szabályaira, arra a fajta illemtanra, ami nem az emberek közötti kapcsolatokat segíti, hanem olyan szabályrendszert állít, ami csak egyfajta közösségi elvárásra épül... belezavarodtam...
mindegy is...
azon gondolkodtam el, hogy valamiképpen nem nőttem fel, nem vagyok igazi felnőtt.és hogy ebben gyökereznek a problémáim... az igazi felnőtt számomra nálam határozottabb, kevésbé befolyásolható stb... nem tudom sok felnőtt van e, vagy csak ... haggyuk is ma ezt.. már :)

macska és egyéb

a macska manipulál... az ablak előtt egyik lábát felhúzva sántikál, nyávog kétségbeesettkedik, aztán beengedem, semmi baja, ugrál, majd elnyúlik a radiátoron...
Szerintem kiismert minket... ja és ki tudja nyitni az ajtókat is.
A gyerekek ma a szobájukban játszottak, le kellett ereszteni a redőnyt, és zseblámpával játszották, hogy a plüssállataik félnek a sötétben, vagy nem tudom. nem engedtek be...totál nyugis napunk volt.
Az előbb feküdtema szobánkban, Mazsola matracán, amit mindig ideoda hordanak, néztem a port, a ruhákat, hogy ezt ma el tudtam volna... ha akartam volna... ha akrtam volna pakolni egész nap...de nem, nem akartam
viszont főztem sütöttem, filmet néztem, és nem nyugtalanított semmi.
kivéve persze anyám pár megjegyzése.
sohasem tudok egy adag tanítás és megmondás nélkül eljönni... tököm a tanácsokba... tudom, hogy mit csinálok, hogy nem kell nekema fejemet tömni mit cseszek el.. nem kell a hibáimat ecsetelni, anélkül sem vagyok aa toppon...
azt hiszem az a baj, hogy fogalma sincs milyen hatással van általában is... azt amit érez vagy gondol, vagy helyesnek gondol, mindenképpen közölni akarja
én nem hiszek az őszinteségben, és az igazságokban sem... ennek ellenére persze nem hiszek a minden relatív attól függben sem... :) valamiféle határokban arányokban középútban hiszek...

hasznos és jó akarok lenni, meg boldog is.
néha egy csomó jó dologra emlékszem, mozdulatokra érzésekre, és azt gondolom, hogy jó, hogy jó ez az élet... néha rámtör ez, mikor csak vagyunk... máskor meg mintha nem is élnék... több életet szeretnék, több olyan pillanatot órát meg napot... ezért szeretnék élni dolgozni gyereketnevelni... napon feködni köveket dobálni nagy folyókba, menni...

most is megyek :)
készíttetek a géppel pizzatésztát estére, mikor jön lén...

annak ellenére

hogy el kéne indulnom a posta felé
itt ülök, és nincs kedvem
szorongok, és nem tdom miért
vagyis dehogy nem
hogy miért nem tudom elküldeni asznőt
miért is vagyok erre képtelen.
nem tudom hogy legyen, ajjaj.
elegem van a takarításból, a ruhákból, az egésu céóból
megyek pisilni, aztán indulok, indulunk, ...gyerekekkel persze...
.........................................................................................................
ki nem állhatom, hogy olyan, mintha mindig rákéne érnem, hogy lén és msógi asziszi, h. azért vagyok, hogy mindent elintézzek
pedig az elintézés nem az én asztalom, mégha a saját dolgaimról van szó akkor se, más nyűgjeivel meg absz. nem szeretek foglalkozni.
miért is mondják meg mikor legyek hol? milyen jogon...
na mind1
lehet én tettem a helyzetbe magam az önértékelési zavaraimmal, aztán elfogadta lén, hogy télleg szart se ér amit csinálok, és nem is csinálok szart se.
825 ödször kérdezem épp, hogy felvették e a zoknit, indulunk e...
hányingerem van


megint valami fura kenyeret sütöttem
aldiba vettem kenyérlisztet, és megse néztem, h. eleve van benne élesztő meg belevágtam még egy tasakot, és vizes is lett...
evvan

 na megyek.
asznőnek ma is megmondom... milyen egy ésszerűtlen blokk van bennem, ha meg kell szólalnom, összeszorul a gyomrom, és remegek, hogy akkor most... Beszélnem kell magával... azt akarom mondani... hogy öööö...
ááá idáig sem jutok el, semeddig sem
de majd most ma
valamikor egyszer.... ma

írni akarok

akartam
hétvégén, de sehogyse értem rá.
Sógi egyre inkább családtag, naponta kötözöm a tályogját fartájékon... aszonták a sebészeten, hogy annyira profi az ellátás, hogy nem kell mennie oda többet... persze nem ígymondták, csak hogy nem kell menni :), de fő a pozitív gondolkodás.
Nem annyira baj, hogy nemmentünk világgá, bár abban is lett volna jó... naponta kérdezte Tádé, hogy akkor most mikor megyünk a barlangba :) Aztán vasárnap elmentünk a skanzenbe, Mazsolának lett kardja és csákója, huszárként száguldozott a napsütésben :) bár hideg volt... Volt néhány foglalkoztató hely, és volt egy két állat, és nagyonbarátságos macskák :) akik szerették a brióst is ...
Szomabton felhívott nagyapám, hogy jön,  10 perc, és jött, de addigra elfogyott a lángos :) Átmentünk unokatesómékhoz megnézni a megnőtt 6 hetes kisbabájukat. Nagyapám miatt is. Fura minden. Most nincsenek a hmvhelyiek jóba anyámmal, amúgy nincs igazuk. Úgyh. emiatt, kellett egy két beszólást mondanom...  de a családi dráma többi részét nem írom le mert túlbonyolult... és nagybátyám dolgai krónikus családi viszálykodás forrásai amúgy. Főleg, hogy anyám, általában megmondja, amit gondol. Szóval az ok, hogy nagybátyám mindenféle pénzt érő dolgot, ami nagymamáméké, vagy közös (anyám nagybátyám, nagynéném  é) magának szeretne megtartani, és sikerül is. Pl dédi lakása, és egyébértékei,kisebb birtokok, nagyanyámék pénze, stb.  és  már nagyanyáméknak se lenne , hol lakniuk, ha kb 10 évvel ezelőtt, anyám nem balhézik, hogy akkor hogy azért legyen külön lakása nagyanyáméknak. Szóval ilyen... és én tudom, hogy anyám nem tul megértő módon szokta megmondani... De most, van nagyanyáméknak kárpótlásként egy nagy földje, jól terem, és lehet szerezni rá földalapú támogatást is. Ki volt eddig adva,, és jött belőle péz. Most nagybátyám akarja művelni (aki eddig a kertbe se ment ki...), és még nagyanyámék pézét is elkérte a kezdéshez, az összeset kb 6M. Nagyapám meg aszongya anyám irigy csak... anyám pedig csak nem akarta, hogy péz nélkül maradjanak nagyanyámék, meg mindennélkül...  szal itt volt nagybátyám, és bár szerencsére nem kellett vele beszélgetnem, mert lén beszélt vele a körömgombáiról, míg én a feleségével egyéb áltudományos egészségügyi fszságokról.
Ez amúgy tök jellemző, h. valaki aki postaforgalmit végzett megmondja, h. szerinte minek nézzek utána... főleg, h. a testvérének a felesége, okjs ápoló.... hagggggggggggyuk.
aztán megnéztünk egy csomó mesét :) a meridaabátort az ígyneveldasárkányod, tök jó mindkettő :)
szeretem a laptobna, h. ágyban lehet filmet nézni :)  

szombat

Nagyapám bejelentkezett, jött, itt volt, meg rokonsereg.
ma pl inkább kirándulni mengem volna, mint itthon nagyapámmal
szépen süt a nap.
beszélek a hősködésről, de nem mentettem meg senki kocsibaszorultat...
eccer sógor exe mondta, mikor volt angliában, h. nem értette miért van bevásárlási láz, aztán kiderült, hogy bemondta az időjárásjelentés, hoggy hó lesz és bezárják az iskolákat ... és ott senki sehova nem megy ilyenkor ... hát bíznunk kell a figyelmeztetésekben... bár tök megértem, hogy haza akar vki jönni vagy valahova menni hosszúhétvégézni... nekem is nehéz volt lemondanom... de persze, ha tudták volna, hogy a hosszú hétvége leghosszabb napját kocsibanéhezve töltik...és fázva, brrr
és a szálláslemondást olyan megértéssel fogadták :)
persze, mivel az volt a terv, h. elmegyünk nemsokminden volt itthon, tegnap meg zárva vót a bót, úgyh. bableves lett, ma reggel meg  lángos :)
aztán Tádéval bótba is mentünk, ott millllliónyi embertömeg, mintha...egy napig volt zárva, de hát már elvonási tünetei volt a népnek.... menni kellett...

sikeresen lemondtam a szállást

azér nyomasztó itt
főleg lén
nyavalyog meg alszik egész nap, pedig én ügyeltem éjjel, és egész csütörtökön is mentem, és balhézik mindenért, és pedig a beteg gyerekekkel is én voltam a héten itthon, tököm
aszongya mennyire ráérek, de lehet, h. időnként így van de ezen a héten baromira nem volt így..
más... a mai nap beégése....ááá.. étteremben ettünk ma, mazsola ölelgetett meg puszilgatott, húzta a nyakamat, amíg le nem estem a székről, miközben kiborítottam a vizet az asztalon... és a földről felkászálódva röhögtem nagyon...hogy mégcsak nem is meglepő, miért is ne esnék le a székről és terülnék el a földön, mi sem természetesebb az életben, hogy a család egyik másik tagja az asztal alatt mellett helyezkedik el...
Hát ilyen ez, azért vágyom nagycsaládra, hogy így röhöghessek, és természetesnek vegyem azt, ha ilyen dolgok történnek, igazán nem fontos, hogy mit gondolnak rólam, tényleg, annyi leszaromtabletta van bennem.... bizonyos szempontból túladagolás is :) ezt nem tudja lén elviselni. hogy pl. nem érdekel a pénz, és mondhatja, hogy most mert van, de asszem engem nem érdekel, se az hogy mim van, most megvehetem, jó, de tuti megoldanám, ha kevesebb lenne, tuti nem érezném rosszabbul sokkal magam másfél szobában. Nem tudom, mi nem zavarna még, vagy hol kezdődne a szorongási szint... asszem az alaprezsin túl, ovi befizetésen túl, a többi inkább csak igény nem szükség, vagy csak szokás. kajákat meg mindig is tudtam tökolcsón készíteni :) ez is egyfajta gasztrómókica... vagy mi. Szóval amikor szekszárdon nem volt sok bérünk (minden rezidenstársam megvetően nézett, hogy már elsején úgyvárom a fizut vagy legalább a csp-t mint megváltást), de azért valamiféleebéd mindig akadt, mert ha liszt van otthon... akkor már palacsinta is, vagy vmi tészta, és nyáron mindig tettem el lekvárt, stb.... most meg azongondolkodom, hpgy a házat kéne felújítani... de néha úgy megosztanám a dolgaimat... mindegy