nyugisabb

megint elkezdtem tevékenykedni a z új ház otthonná alakítása érdekében
jelszó ikea :D
Na de most még van egy kis időm...
ja és rájöttem, mire jó az intelligencia... pl összerakni pikk pakk a dobozokat...  Mindig is szerettem dobozthajtani...
mostmár csak a hely nélkül lévő mindencuccot kell majd helyes helyre tenni... hogy ne legyen ittottmindenüttminden....

gondolkodom

hogy az élet... mit ne mondjak
jó-e. rossz-e
dehát persze meglepetésekkel Teli
Tádé pl. mindig meglep
De persze szóra sem érdemes
most tükörtojás lesz
pedig éhen akartam halni
azt akartam, hogy elfogyjak... bár ahhoz sok idő kéne még, de
nem lehet
nem szabad
ki kell találnom, mi az, ami
ami
ami
na befejezem
remélem érthetetlen...

Mazsola és kis barátja ott vannak

haza akarok menni

de hova és honnan.
Balatonnál lesz e sej haj de jó
remélem...

nem írok

azt hiszem nem lenne helyes leírni mindenfélét, amit néha gondolok.
ilyenkor piszkozatot írok, mert a grafomániámból még teljesen nem gyógyultam ki.
Elfojtott grafománia, amikor  csak kattintgatok ide is, és gondolom, hogy írok, de aztán csak egy szót, amiben az igazi gondolat sincs meg. az érzés, a düh, vagy gondolat csak a billentyű megnyomásának erősségében vagy gyorsaságában látszan, vagy hogy remeg e a kezem közben :)
És nem látszik igazán, hányszor törlök ki szavakat, vagy hányszor vannak gáz helyesírási hibáim, amiket pirossal húzkod a gép... bár azokat tényleg leszarom nha... most is, csak kihúz, visszaír, vagy mittomén... na de szóval a rendes titkos paírnapló mennyivel hitelesebben adja vissza, amit nem akarok leírni :)

azt akarom

azt akarom, hogy. azt akarom, hogy

megfáztam

no

Itthon

már ha
nyomi vagyok, még mindig, biztos az agyi szerotonin szintjeim miatt van az egész. vagy valami.
érdekes
a gyerekek aMÚG Y itt is 3 mp alatt szét tudnak szedni mindent.
eddig győzködtem magam, hogy itt jó lesz... és majd lehet. De ez a munkahely... dolog
még lénnek se olyan... de itt egy lepukkant rendelő van, egy idősebb assszisztensnővel vagyok, aki, olyan, negatív, hogy csak, vááá és megmondó is.
itt aztán nem kell változtatni semmitse.
a rendelőbe van egy váltótársam, aki délutános, ha én délelőttös. és fordítva. Fiatal lány, két éve ott van, és még mindig egy A4 es lapra van kicelluxozva a rendelése.
Nagyjából minden fehér, ezért kaptam anyuéktól egy orchideát, hogy az jól mutatna bent, de másnap hazaküldték, hogy allergiások a virágokra, és max művirág jöhet...
Aztán a telefon szétesős volt (még mindig), megfogta az ember, és csak a akagyló maradt a kezében, bevittem a sajátunkat, amit még Zarától kaptam, és szép :) de másnapra visszakerült a régi, hogy ez nem illik oda...
Legutóbb, meg kitettem az ajtóra egy parafatáblát, hogy ne celluxozzuk már össze az ajtót, erre pénteken helyettesítés volt a váltótársamnál, és a parafa tábla fölé celluxozva a papír, rossz helyesírással.... vááá Külön rendelőt akarok tehát...és nem akarok burnout szindrómásokkal körbevéve lenni.
Jó azért, hogy elköltöztünk, igazán. A gyerekek mindig elmondják, ha hozom őket, hogy de mostmár az otthonunkba megyünk haza, nem a mamáékhoz :)

dobozdobozdoboz

doboz

elegem van

mindenből, mindenkiből, lehet csak meg fog jönni... de lehet, hogy tényleg hülye vagyok. Ma már ott alszunk. De még ... át kell innen cuccolni... annyira unom itt, hogy
és még sorolhatnám, de nem sorolom.
idegs idegesítő,
lehetne egy összeszedett postot írni
de lehetetlen. ahhoz túlságosan szorongok, hogy elolvassák :)
úgyhogy
pedig már rájöttem miért írtam világ életemben titkos naplót...
és igen és nem és a többi