hétvége jön,

jajj de jó
le kéne tenni a gyerekeket aludni.
délután kicsit aludtam, ami igazán jót tett...


Királyfi futó fotó

na

lént nem érem el telefonon, majd nemsokára megyek a gyerekekért, és gondoltam megbeszélhetnénk egy találkozót. Most megaggódom, hogy nem lett e balesete az úton. váá, ilyen vagyok, egy aggódóbajnok :P
Álmos is voltam , aludtam kb 20 percet.
Kéne vennem egy  két dolgot még, most, hogy kaptam fuzetést. Pl kisollót, amiből volt több is, de eltűnt, lehet a homokozóból kéne előásnom :S
Lén mindig betáblázza a 7 végéket, mikor lesz már olyan, hogy semmittevéssel töltjük? soha szerintem...

fejem

meg minden, lefáradtam, a megint semmittevésben nagyjából :)
iszom is egy kávét, mert a gyerekek már a konyhában csörömpölnek...

hmhm

Minden jól alakult. Mazsola szereti az ovit, és nagyon dicsérték, milyen okos, jó mozgású gyerek :D Meg velem is minden rendben... épp azon gondolkodtam, hogy semmi panaszkodnivalóm nincs, tulajdonképpen. Elkaptam ugyan vmi torokgyulladást a munkatársnőmtől, de elkezdtem szedni antibiotikumot, már csak profilaktikusan is :P és most nem fáj a torkom...
Csak mert nekünk épp van itthon mindenféle gyógyszer, amit kapott Lén.
Csak annyi, hogy most semmi bajom sem nincs:)

kezdődik az ovi

holnap
megy Mazsola...

Hej, óvoda,

óvoda,

De fényes az ablaka,

de tágas az ajtaja,

de szép tiszta minden terme,

zsibong a sok gyerek benne,

olyan, mint egy kacsalábon

forgó , ékes palota.

Persze nem palota csak egy szögletes izé:P

Na de majd kiderül milyen lesz. hát. 

Amúgy olyan nap volt, elfáradok, pedig alig csinálok valamit, de tényleg. Csak a sok móka kacagás van arrafelé. Most. majd ... no

nem mintha

megjelenne, vagyis nem tudom majd, hogy lesz... csak írtam, mikor hazajöttünk :) és hallgattam, hogy a tv-ben mennyire sírnak a turistahiány miatt :P

cikk

Rossz a szezon

Avagy vajon miért nincs forgalom a balatoniparti üzletekben?
Ne hadd el magad, öregem,
bőröd ne bízd kereskedőre,
ki elád felhőt az egen
s a földön telket vesz belőle.
(J.A. Vigasz)

Idén is ellátogattunk szép, selymesvizű magyar tengerünkhöz nyaralni. Minthogy kisgyerekekkel mi is lehetne jobb úti cél, mint egy déli parti falu, jelen esetben Balatonszemes. Nagy várakozással pakoltunk, készülődtünk. Megérkeztünk.
Az idő néha borús volt, a víz 20 fokos, de hattyú- és kacsaetetésre kiváló.  Amikor beborult, átmentünk sétálni a szomszéd városba. Lellére vagy Boglárra.  Bár Lellén nem voltak túl lelkesek, mikor látták, hogy nem egészen két éves lányom meg akarja vizsgálni a földre kipakolt árukat, de ez elnézhető. Aztán elhatároztuk, hogy veszünk egy jégkrémet a gyerekeknek. Rendes márkás jégkrém, a kisfiamé, mondjuk nem volt már henger alakú, csak hasábra emlékeztetett… biztos a környezetvédelem és a hulladékújrahasznosítás jegyében visszafagyasztották, mikor megolvadt. Megenni így nem olyan finom az igaz, viszont mindenféle ártó baktériumok is elszaporodhatnak benne, amik csak arra várnak, hogy a kicsi gyermek langyos hasában új életre keljenek. És keltek is, és szegény kicsi fiam folyton a bilin ült, és azt mondhatnám, hogy én még ilyen hígat és sokat nem láttam, ha nem lennék orvos, és nem tudnám, hogy ez valószínűleg szalmonella. Szegény kiszáradt gyermeknek be kellett szerezni infúziót, megszúrni, lecsepegtetni… más gyereknek ez 3 nap kórház. De az újrahasznosító jégkrémárus mit sem törődik ezzel. Jégrémet azóta sem kapott a gyerek…
Persze egy eset lehet véletlen is, emiatt nem kéne vizes lepedőt húzni az összes balatoni kereskedőre. De más rossz tapasztalataink is voltak. Édesanyám szeretett volna egy kiránduló szandált, be is mentünk Bogláron egy cipőboltba, vettünk egy jónak látszó szandált… aminek a talpa 1 kilométer megtétele után szétvált. Gondoltuk elcseréljük másikra, bár ezt csak két nappal a vásárlás után sikerült, mert ugye a gyereket kellett ápolni a fagyi miatt. Mikor az üzletbe visszamentünk, mondták, hogy megjavítják, és jöjjünk vissza. Bár addig miben járjon az ember, ha a nyaralásra vette, és miért is lenne bizodalma az adott cipőben egyáltalán…
Eközben a szomszéd kislány és az anyukája meglátogatta a szemesi élményfürdőt, ahol ki volt írva, hogy a vízhőfok 26-28 C-fok. Megvették  a jegyet, bementek, hogy, ha hideg is van, azért strandoljanak egy kicsit, de beérve a medencébe tapasztalták, hogy a víz hidegebb, mint a Balaton, 20 fokos. Panaszuk hallatán hallani sem akartak jegyvisszafizetésről, ajánlották a panaszkönyvet.
Én igazán szeretem a Balatont, de az ilyen esetek elveszik a kedvét az embernek, hogy ott üdüljön. Ha egy külföldi turistának a gyermeke megbetegszik, és a nyaralás felét kórházban tölti, biztos nem jön következő évben, de a szomszédja sem, főleg nem vesz fagyit, vagy bármit árusoktól. Inkább hoz konzervet, különösen, ha kipróbálta már a parti árusok szárazkiflibe töltött olcsóvirslis hot-dog-ját.
A kereskedőknek azt ajánlom, hogy adjanak olyan árut, amiért hálás az ember, mert jó minőségű. Lehet ezt másképp is csinálni, tavaly Balatonszárszón szuperül éreztük magunkat. A kedvesség és odafigyelés igazán kifizetődő befektetés, én így látom. 

unalom

ez a fő motívuma minden vasárnapi összejövetelnek... de azért már igazán megszoktam anyósékat, ma pl nem bosszantott fel semmivel, szóval...Mazsola ottmaradt, mert ovi csak szerdától lesz... lén pécsett, tádéval kettesben vagyunk itthon.
semmi különös

megnéztük a kultúrális belvárost, de csak térkövet láttunk mást nem igazán, az is mind szögletes, derékszöges... miért is nem volt nekünk itt egy Gaudink vagy Hundertwasserünk, vagy azért vannak, csak nem fedeztük fel őket... vagy nem lehet olyan jól korrupciós pézeket elmismásolni velük... szóval nem szerettem bele a zöldnövénytelen, egyszínű térkövekbe :P

esteee

hm

kicsit megint elfáradtam. Olyan esős idő lett. olyan amikor nem lehet kimenni, lén fáradt, én fáradt, gyerekek szeretnének valami izgalmasat csinálni, de az ami izgalmas és érdekes általában rosszaságnak minősül a felnőttek körében...  és ezek a felnőttek viccesen kiabálnak velük, ami csak izgalmasabbá teheti ezt az unalmas napot. Szeretem  amúgy ezt Mazsolában és Tádéban, hogy annyira biztos a feltétel nélküli szeretetünkben, hogy a leghangosabb kiabálás és vörösödő fej láttán, nem ijednek meg, csak nevetnek rajtunk. És tényleg elgondolkodom, hogy fontos e , hogy ne törjék össze a tojásokat, öntsék ki a tejet, kenjék be rúzzsal a falat... mert milyen jó tapicskolni a koszban egy kis malacnak, és milyen uncsi is a fal fehéren... De hát jó európai pógár módjára, nem szakíthatunk a konvenciókkal... ráadásul a hangyák és egyéb állatfajok elkerülése végett sem árt tisztán-tartani a lakást...nem is beszélve arról, hogy mennyire utálom, ha a mezítlábam beleragad valami szörpmaradványba...Szóval valahogy mégiscsak meg kell szeretniük és szokniuk valami rendszert és  rendet... na mindegy....

lassan

mennek aludni a gyerekek.
éjszaka alig aludtam... reggel meg lén mérges volt a rendetlenség miatt, mi lett volna, ha nem takarítok egy órát este ? hm