vááá

nagymamám hívott, miközben szaggatta Mazsola a fánkot, Tádé pedig ordított, hogy unokatesómnak kellene kismamaruha, és eljönne érte holnap. Gondoltam jó, jöjjön. De most írt unokatesóm, hogy köszöni, hogy a ruhákat, és hogy a papát is elviselem... na de ezt nem! Odaadom a kismamaruhákat szívesen, de hogy egy 70 éves cukorbeteg, magasvérnyomásos ember a 40 fokban utazzon 2x 4 órát. Azt gondoltam ők eljönnének a férjével, vagy ilyesmi.  Felhívtam nagymamámat, hogy ne merjen a papa elindulni,  elküldöm postán a ruhákat.
Persze azt sem szeretném, hogy nagypapám itt legyen holnap, ez is igaz. Nincs vele baj, de egész héten húztam az igát, ma egyedül vagyok ezekkel az ördögfiókákkal, akik még mindig nem alszanak., és vasárnap lenne egyedül kicsit nyugis Lén-nel, és ha nagyapám idejön, akkor olyan, mintha még egy gyerek itt lenne :)  ...na mind1 csak mégis.Jól felhúztam ezen magam :S

már dél van

a filctollakkal szépen színeztek, majd összefirkálták magukat, és a falat, utána betettem őket a kádba, beleöntötték az arielt, közben teregettem, feltettem a levest. Kiszedtem őket. Tádé vég visított... meggyúrtam a tésztát a fánkhoz. Mazsola szaggatta az összeset. Megsütöttük, ették, tiszta lekvár a Tádé. érdemes volt megfürdetni... most meg nem esznek majd levest. Táncolnak a szobájukban. Na mindeg ymennem kell megint. Fáj a fejem. nemsokára mennek aludni!

most, hogy nincs itthon lén

ide fogok ülni időnként :)
Már kint vannak az udvaron Mazsoláék, eddig Mazsola bekente a fejét olajjal, kikorrektorozta a lepedőmet, Tádé pedig felvixolta a padlót popsikrémmel.  Eddig ennyi, ja a reggeli egy része még a konyhakövön várja a sorsát...
Mindjárt lejár a mosógép megint, egy adag ruha van kiterítve, és kettő adag vár vaslásra-hajtogatásra.   Mai napi program valami finom ebéd elkészítése, leginkább..
Az elmúlt fél óra kifestők nyomtatásával telt:)

itthon

gyerekek mesét néznek, Tádé ma sem hagyott aludni éjjel, de mind1. Most itthon. Mindkét gyerek anyaszült meztelen, és nem hajlandó ruhát venni fel.
Hogy emelkedettebb gondolatmenet is legyen a ma reggelben, miután korán felkeltett mazsola, és nem tudtam visszaaludni (vele ellentétben) , elkezdtem megint J: A: verseket olvasgatni, már csak a tegnap eszembejutott versszak kapcsán is :)
És találtam még egy jót:

Akár egy halom hasított fa,
Hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált.

Persze ismert idézet meg minden, de mégis újra és újra szembesül az ember a dolgok megváltoztathatatlanságával...
Néha olyan tehetetlennek érzem magam, hét végére megint előjött bennem, h. mindent elrontok, és rosszul csinálok, hát nem tudom
Megyek, mert már csak rosszalkodnak ezek a gyerekek, nem hagynak elmélyedni az önmarcangolásomban :P

ma ma Ma péntek

Annyira tetszett ez a J. A. idézet, hogy azt gondoltam kiteszem  mottónak... de nem mertem , mert kell ilyen  értelmezés is hozzá vhogy:)
De jó ez az idézet, nagyon tömör, és találó, és talán mégsem érdemes magyarázni, mert elrontja a varázsát a soroknak... (régen irodalom órán is ilyeneket kellett volna írnom, hogy a versen már nincs mit elemezni, magáért beszél) egyébként igaz is, attól vers egy vers, hogy van valami megmagyarázhatatlan mondanivalója, amitől az ember érzései és gondolatvilága kifinomultabb és árnyaltabb lehet.
Jó, hogy vége a hétnek, elfáradtam.

hm

Ma megint sok volt
mindig csak elfáradok.
ma úgy kezdtem a napot, hogy két családnak mondtam meg, h. vmelyik hozzátartozójuk meghalt...hogy miért én... hát mert, ha odajönnek hozzám, és megkérdezik, hogy hol van a mama, vagy a papa, és én tudom, hogy már az égiek magukhozszólították, akkor nem mondom, hogy nem tudom, meg, hogy érdeklődjenek a főorvosasszonynál, hanem azt mondom , amit tudok....

még egy

nap
néha annyi inger ér.
itt szeretek lenni, azt hiszem. Nagyon normális ez a drnő.
Itt pl véletlen sem unatkozom :), igaz egész nap semennyi időm nincs...

szó mi szó

tegnap a főorvosasszony bennmaradt este fél 10-ig, mert annyi munka volt...

egyébként nem rossz hely

ez
tulajdonképpen normális emberek dolgoznak ott :)

ja és

4 kor azt mondták, hogy itt a munkaidő addig tart, amíg nincs ellátva az összes beteg, nem pedig 4 -ig... de gondoltam, hogy akkor is eljövök, ha asciteses fickók potyognak az égből (uis, hepatológiai osztály is, ahol vagyok). És el is jöttem...