csütörtök, szeptember 11, 2014




ki ez a sok gyerek mán itt?
nem írtam unokatesómról, sógoromról
és az életről
ja és egy napot bent rendelek is 4 órát
és a mellszívókról
és a tervezett ebédekről
és a kialvatlanságról
a szavak keveredéséről
hogy nem is lehet gyerekeket ennyire szeretni :)
hogy végülis minden jó nagyjából
hogy kivéve a reggelek
hogy miért kell olyan kurvakorán felkelni
a macskát ki kéne dobni
a reggel tragikum
a felkel*és
-csak b0000-*544mazsolánakmegy
öa macskaa billentyűzeten tapos
az amelyik be sem teheti a lábát
itt dorombol
a következetlenségem példaképe
mindjárt jön lén, és megmérgelődik

kidobtam a macskát
s
nem írtam a fészbúkos verses izéről se
pedig milyen mélyen szántó gondolataim is voltak erről
hogy zavar a huszonötödi estejó
és a gyerekversek
és még a nehézversek is
pedig
mert nem akarom a lelkem kis darabjait eléjükszórni... gyöngyöt a disznók elé, mi ? jóóóó neeeem, deee
hát egyszerűen Józsefattila, és Szilágyidomokos a kedvenceim, és nem akartam volna hogy így lássák ezt az énemet (persze végül SZ. D . versrészlet lett, olyan ami csak akkor okoz kis belső rossz érzést az olvasóban, ha elolvassa az egészet és el is gondolkodik rajta...)
Aztán azon gondolkodta, hogy nem jó, h. ez a két kedvencem, hát mindkettő meggyilkolszta magát.... és mégha az valami korhely művészt választottam volna.. pedig... most nem írok erről többet
sőt

Nincsenek megjegyzések: