egyedül...
írnék a világról
de gátol a másokmegítélése vagy csak nem vagyokbiztos benne, hogy igazam lehet, olyan egyértelműen gondolok valamit, és olyan kíváncsi lennék, hogy látják mások... hogy látják kívülről magukat... látja valaki még ilyen jelentéktelen senkinek magát... a francba, tessék, minek írok ilyesmit... magyarázom magamnak, hogy dedede hasznos és gyerekek, és fontos, és közben ezt érzem... vagy tenni kéne valamit, vagy antidepresszánst szedni :) vagy mindkettő,
akinek hajlama van szenvedni és utálni magát öröktől fogva az ilyen marad? vajon? ez eldől korán... egy csomó mindent tudok, kell, h. ez változzon :) jövőre
tenni, menni, csinálni, ülni állni ölni halni.... dfaozhor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése