utáltam ma mindenkit, mindent, és biztos emiatt volt viszont is ilyen az egész. Nem tehetek róla... és ennem kellett csokiskekszet is ezekmiatt, mert egyszerűen felrobbanok a munkahelyi stressztől:) Tulajdonképpen pedig elsőre nem is stresszes, de azért egy csomó mindent megtanultam meg minden, és hat hét alatt csak lecseszést kaptam, egyetlenegy olyan szót sem, hogy na, hogy figyelsz, vagy milyen jól kezeled a konfliktusokat a hozzátartozókkal stb... neeem, pedig én egyébként néha megdicsértem a nővéreket, de sohasem általánosan, hanem, ha konkrétan vmit jól csináltak, már csak azért is, mert abból az látszik, hogy figyelek, és jól esik, akkor is, ha "csak " én mondom. De velem nem történt ilyen, csak a fogalmam sincs mi a dolgomtól jutottam el a fogalmam sincs mi nem a dolgomig :)
szóval már csak ez az utolsóóóóó nap holnap yeah yeah
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése