hétfő, június 22, 2015

ma itthontúrista napot akarok tartani

belvárosba lófrálni, meg  mittomén
olyan pattanásos vagyok,
meg lehangolt
meg jött

a gyerekek meg a Balcsin
már a nagyok
nem bírom én ezt
állandóan igény van rám
 mennem kell
Juli nem akarja, hogy írjak
még wcre is együtt kellett mennünk, de vég kézben... nem részletezem én eztet...

csütörtök, június 18, 2015

ilyesmi kérdőívet adnék, persze azon

a nyelven, amelyiken értik.
Honnan jött? Miért? Mihez ért? Itt akar e maradni? Ha nem tudja e hogy hova megy, mit fog ott csinálni, fogadják-e?
Ha itt marad, hogy képzeli el az életét x idő múlva? Mit tervez tenni ezért?
stb...
(felébret juli)

Szóval ez kb 4 oldalas izét elolvasnák, és adnának egy pár hónapot, amíg valahol alhatehet stb, ezalatt az idő alatt pedig lehetne tenni valami közös nevező féle érdekében. Mire van az országnak szüksége, hogy élhetne jól itt, ha szeretne...
de ebben sem vagyok  biztos...

a mindenkit foglalkoztató

fészt elárasztó bevándorlásügyi demagógiáktól besokkolódtam...
de most komolyan
ad egy: idióta plakátok... különösen a mások munkáját elvenni, ugyanmár...  a többi meg természetesnekkell, hogy legyen... volt eg ykét vicces ellenpalakát amúgy
de maga az egyszerűsítés, az egész
nem az a mélység ahogy J S. megírta az Érik a gyümölcsben.... vagy a 2009-es welcome c film... amely hasonló problémát dolgoz fel...
ami ezekszerint nemújkeletű
ezt így nem lehet komolyan venni, ez így ahogy van ócska beszélgetés
konkrét tervek kellenek, kidolgozások
mi legyen az emberekkel. legyen projekt... minden bevándorlónak el kellene tervezni mit szeretne 10 nap, 10 hónap 10 év múlva mik a célok... tervek nélkül, majd lesz valahogy... nem egyszerű
 végülis ilyesmire lehet építeni
De mondjuk nekem az a tapasztalatom, hogy már egy gyerek is zavarja mások nyugalmát, és száműznének egy csomó boltból... pl. Mer minek viszi magával stb...
szóval nagy a fészbúktolerancia, de kicsi az elméllyedési faktor...

hétfő, június 15, 2015

ez a dal jött szembe..

apám átjött pechére, elvitettem vele a nagyokat, hogyha majd hazajön lén értükmegyünk... amíg altattam julit, pirománkodtak... jeee

ahhoz képest milyen elegem volt a suliból

az első szüneti hét...
először is Juli lebetegedett
tegnap nem jutootunk be a strandra
99% ig voltam ebben biztos, de hagytam Lén érvényesülni programszervezésügyileg, bár mondtam neki, hogy ez itt Bp. és a ha azt gondolom, hogy SOK an lesznek, akkor valószínű így is lesz.
Na aztán mai program..
két aktív, és agy aktív de beteggel...
végül elmentünk a tarsanparkba, ami egy fizetős játszótér, van bebnne vizes rész
és mindig elhatározom, hogy nem megyünk oda többé..
eleve nem egésznapos belépő van, hanem4 órás
a kaja rossz
és drága
e vizesjátszó melletti árnyékos helyre települünk ahol két nő áll, mondják, hogy itt két osztály kirándul. Mondom, hogy mindegy mert a vizes játszó mellett ez az egyetlen árnyékos rész, ahonnan látom a nagyokat.
btw a játszó tele volt egy csapat értelmifogyatékossal is :) egyébként is tele volt.
Az egyik vár körüli vízben nem lehetett fürödni, bár szerintem belelépni lehetett... na az egyik buzgómócsing pedagógus folyton mindenkire rászólt, pedig nem személyzet volt... Ne szóljon már felnőtt emberekre szerintem...
a szoptatóhelység kulcsát elfelejtette visszaadni valamelyik anyuka, szal a tököm kivolt a délelőttel
juli orra folyik hőemelkedése van
és muszáj bótba menni, mert éhenhalnak a gyermekeim, mer itthon nincs közétkeztetés...

szombat, június 13, 2015

péntek, június 12, 2015

utsó napok

a sulioviban
vééégre
rohadt meleg lesz 7végén
gondoltam lemehetnénk a Balcsira (gondolom milliós nagyságrendű bpi gondolta még így, akikkel viszont együtt tölthetjük a délelőttöt a m7es autópályán)
Egyébként, ahelyett, hogy mindenki a saját kocsijában füstölögne, lehetne valami nagy parti...
na jó nem
csak azt akartam kihozni, hogy ha viszont mennénk, akkor korán reggel, mielőtt még mások felébrednek :)
öltözni kéne, legchima megy
megyek...

csütörtök, június 11, 2015

macskók

szegény anyukamacska, le kéne választani a kölyköket.
már nem tud megfelelően táplálkozni... hiába adunk nekienni, most vettem kölyöktápot...

szerda, június 10, 2015

nassolgatunk

múltkor a müllerben beszereztem némi lindt bonbont az évvégi óvónénibúcsúztatás miatt.
na mármost
az egyiket félig megettük Julival ma reggel....
ettől sokkal jobban érzem magam most...
az autó behalt, vagyis nem teljesen de szerelőnél van
így tegnap délután gyalog mentem a gyerekekért, akik megkértek, hogy csak négyre menjek értük, így mindannyian kibaszottul eláztunk
Julit egyszer átöltöztettem ugyan az oviban Rory egyik maradék ruhájába, de ez nem sokat használt
a gyerekeket meg magamat is meggyőztem azért, hogy esőben sétálni nagyon menő... egy két headbeng kíséretében ezt be is mutattam Mazsolának, miközben a babakocsit toltam... Mindenki rohant az ernyőkkel félve az esőcseppektől, Mazsola meg ledobta a szandált és gázolt bele a pocsolyákba. Juli énekelt... az oviig.
Aztán összeszedtük Roryt, és hazamentünk, eközben csak csepegett az eső (persze Rory lesérült útközben)
Otthon pedig vizeshajasszelfit nyomtam miheztartás végett

nagyanyám hívott épp
juli néz és utálja, hogy itt írok
próbál sírni, szétszedni a gépet, vigyorog, beszél, hátha befejezem mán...
pedig még semmit nem írtam  a beszerzettkönyveimrőőől

kedd, június 09, 2015

kávékávékávé

egyetemista nosztalgia ez is
és
autónélkülvagyok épp