még kell írnom

bal kézzel, a jobb kezemmel tartom a fejem
haszontalan vagyok
sorozatot néztem egész nap
meg pogit sütöttem
sírtam a sorozaton, meghatódok mindenen
gáz
nehéz bal kézzel gépelni
a fejemben maradnak a dolgok, pedig írhatnék hosszan, viccesez, okosat
lehet, hogy ez lesz az egyik fogadalmam, hogy megfogalmazom legalább itt
bár
még itt is szorongok
hülyeség
de tényleg
láthatóság olvashatóság, félek a gondolataimtól
néha nagyszabású terveket szövögetek, amikből nem lesz semmi soha,
néha azt gondolom, hogy meg kéne elégednem, néha meg, hogy ez csak egy elvárás felém, hogy én legyek elégedett, anélkül nem vagyk elég jó
nem vagyok nagyon elégedetlen, de ha lehetne másképp is?
most jó egyébként
de majd elmúlik ez is.
lőjetek le
arról van szó, ha te szólsz ne lohadjunk, de mi férfiak férfiak maradjunk, és nők a nők- szabadok kedvesek, és mind ember mert ez egyre kevesebb
ez van a fejemben
JA a melankóliám része
az élet maga,
eddig úgy ült szívemben a sok rejtett harag, mint alma magházában a négerbarna mag.
ez meg RM
és ez a vers is
Nem kéne hogy ezek benne legyenek a fejemben, minduntalan versrészletek jönnek, a hangulatomtól függően, mint egy egy sláger bekúszik az ember fülébe, asszociálva a gondolataimra, mintha a saját megfogalmazásaim nem lennének elég pontosak, merthát nem is azok.
Talán Oliver Sacks írt erről a zenebolondokban, a jelenségről, a bekúszásról, asszociációkról, hogy a fejemben nem is szavakból állnak a versek, amiket tudok, inkább az énekekhez lehetnek hasonlók, szavak, melyekhez komoly érzelmi többlet társul, csak együtt értelmesek, és valami árnyaltabb lesz tőlük
bekúsznak
dalok is amúgy
jövőre rendezett leszek, rendezettebb, teszek érte
de most aludni fogok, ha nem petárdáznak stb egész éjjel, de de

de tényleg 2014-től

neeem szorongok folyton
na jó ezt nem tudom megfogadni, de legyőzöm, és szorongva intézkedek, és kimondom a dolgokat.
döntök
nem halogatok (cöcöcö)
de tényleg
pl. felhívom a nőgyógyászt (vagy legalább ráveszem lént)
meg a fogorvost
meg a továbbképző központot
és feladom az adóbevallásom időben
és keresek magamnak rendes helyettest
rágondolni is szorongok, hogy mi lesz jövőévben, és az aszisztensnőőőő,, jaj kétségbe fog esni, hogy nem leszek egy darabig
kár ennyit idegeskedni, de muszáj
már csak azért is mert olvastam unokatesóm feleségének megosztását a fbon, miszerint (már Popperpéterszerint) a fontos dolgokat nem lehet csak félig csinálni...
vagyis idemásolom...
 "A fontos dolgokat nem lehet 'kicsit' csinálni. Az ember nem lehet egy kicsit terhes, egy kicsit vérbajos, egy kicsit halott. A modern kor emberének a száz százalékkal van a legtöbb baja. Az élethelyzetek, emberi kapcsolatok, feladatok teljes, maradéktalan vállalásával. Szeretünk mindenütt kiskapukat hagyni, szívesen kiegyezünk félúton. Ám kikerekedhet-e ebből hiteles élet?" Popper Péter

Szóval....

rokonlátogatások után

szóval itthon, ma már munkanap
rokonmentes most a ház
egyedüül vagyok
ovi még nincs
mindenkiről egy szót?
aligha menne... anyám apámmal kötekedett és viszont
apám nagyon panaszkodott hogy főznie kell
anyós lelkes volt, de mondtam jövőre nálunk lesz, hát ő annyit nem utazik... de majd meggondolja szerintem
após valami nagy mennyiségű szedatívumot vett be, hogy el tudja viselni a karácsonyt, összeveszett ab. nőjével
m sógi jött velünk, sokat beszélt , sokat telefonált új bnőjének. aki szerinte tökéletes nő, és félénk, és jó az ágyban (ki nem volt az szerinte?). elmondta, hogy milyen rosszul érzi magát hogy Gy majdnem sógornő barátnői utálják, és munkakapcsolat során negatív kisugárzást tanúsítanak... (ez béna mondta tudom) ennek következtében gondolkodott azon, hogy felvett szexuális tartalmakat majdani barátjának elküld meg ilyesmiket mondott, és mikor mondtam, hogy ez nemugyanaz, és  a többi, de nem is akartam, hagyjuk, gáz ez a kapcsolati rendszer, és nem is értem.
nagymamámhoz is mentünk, aki unokatesómék dicséretével volt elfoglalva, nagyapám lábadozott,
anyám öccse, akart még anyámtól pénzt, miután lenyúlt 6 M nagyapáméktól
anyám húga csak normális
unokatesómékkal se volt baj
másik nagymamám meg nagyon öreg, ehhez tartja magát
anyámmal voltunk többet, feszültséges
mindenért cseszteti a gyerekeket meg engem, meg apámat is
nem választja ki a prioritásokat, vagy azokból is túl sok van.
szal karácsony vége, finito
és jövőre nem megyünk ennyit

januártól

számolom a kalóriákat
csak képességfejlesztés képpen, hogy tudok e még 3 jegyű számot négyjegyűvel, és négyjegyűt négyjegyűvel gyorsan fejben összeadni :D

várakozásokon felül

túlteljesítettem a tervet
gyerekkel kreatív ajándékot készíteni nehéz
az oviban persze megoldják, mert ott nem a gyerek kreatív, hanem az óvónéni, tehát senki nem csinálhat semmi önállót csak óvónői felügyelettel, vagy óők  csinálják , én nem tudom, de hoztak vmi csipkével beköltözött műanyaglabdát, ami nem tudom minek és mi az, és nem szép, és tuti nem a gyerekek találták ki, és amilyen precízen van kötözve, nem is ők kötözték se.... nem baj, csak... fárasztó, kiválaasztani, kinyomtatni, rajzolni, ragasztani, amit ők akarnak, de ebben legalább benne vannak :)
és kétféle sütit is sütöttem. az egyiket már meg is enném
a krumplis pogácsát
ergo még holnap egy adagot kell sütnöm
ja és a csomagolás ... én ebben nem vagyok menő, úgy ahogy a csinos sütikhez se értek, max finomat készítek, de széépet... neee
lén alapmondata, a sütiket elnézve, eeez meg hogy néz ki, és meg sem kóstolja.
de most direkt krumpliforma stolleneket készítettem, és zsemleforma pogit, és ennyi

kalákakarácsony

zenével próbálok ráhangolódni a holnapi napra :)
olyan vagyok, mintegy mosott izé
szar

karácsonyiiii NAGY takaríítás

csak vicceltem
nyaraltunk hétvégén
és most sütöttem egy pizzát
a gyerekeknek palacsintát
jó most
kivéve anyám 3 ajándékkönyve közül csak egyet tudtam elolvasni, kettőt majd kölcsön kell kérnem
lén ugyanezt a problémát feszegette apjának vett könyve kapcsán
és anyósnak is olyat vettünk, amelyet ott töltött (sokszor dögunalom) idő alatt tanulmányozhatok...
tehát igazán
és a többiek
jaaaj gyerekek, a gyerekeknek mindenfélét vettem, könyv plüss csoki vonalon, meg diszkós gumikacsát, jaaj ezeket nem a sajátoknak, hanem unokatesóim gyermekeikékekenek
saját nem számít, na jóóó de...

soplájn

azt mondták 28-án szállítják a rendelést, mert bár össze van csomagolva, kihozni nem tudják,mert a futárcégük... mondtam, hogy akkor... és most kereshetek ajándékokat boltilag

karácsonyi jótett

ilyeneket kell csinálnom...
tegnap két csomagot küldtem, az egyikben k kiló csoki, amiket kaptam. Merci, mindenféle milka, meg bonbon, meg tényleg fantasztikusan sok csoki  nov végétől gyűjtöttem. ezt feladtam egy hét gyerekes családnak, anyós barátai. azt írtam csak rá, hogy anyóstól kaptam meg a címet, hogy hova tudnék sok csokit küldeni. Ma meg hívott anyós, hogy nagyon örültek neki, mert ilyen csokikat ők még csak a boltok polcain láttak, sose ettek még ilyeneket :)
 a másik csomag az egy fura dolog, voltam egy betegünknél, ahol olyan rengetegen laknak, és olyan szakadtság volt, meg eset, volt ott három gyerek és nekik küldtem ikeás ágyneműhuzatot, párnát, meg egy kismanót... de nem írtam rá, hogy én vagyok, hanem anyám, nevét és címét, így lehet, hogy kap majd köszönőlevelet, aztán azt se tudja miért :)
majd lehet elmondom neki, bár ez utóbbi csomag titkosabb volt. vagyis nem beszéltem róla senkinek így, az asszisztensnőmnek csak.
nem csinálok itthon mindent jól, meg egyébként is, de ilyen vagyok, ma lehangolt
kéne aludni, kéne nem akarok ma semmit semmit semmit semmmitse

elhatároztam, de tényleg, és bementem,

és próbáltam ajándékotvenni, de nem megy
leültem a nethez, és rendeltem dolgokat, és id e a közeli benzinkúthoz hozzák
már csak..., hagyjuk, neeeeeem bíííííííííííííííííííííírom
pedig szeretem a karácsonyt legtöbbször, de idén, olyan vagyok, mint egy harciegér ha van ilyen
ha van akkor se ilyen, inkább leharcolt egér
vagy mittomén