eutanázia

hétfőn voltam egy néninél
majdnem két éve küzd tüdőrákkal
a fia mindig jött gyógyszerekért
aztán, mikor kint voltam elég rosszul volt.
mélyvénástrombózisa volt, meg mivel nem szedte a gyógyszereit hyperthyreosisa is... nem küldtem be kórházba, pedig lehet pár hetet még nyerhetett volna... mert estére tüdőembóliát kapott és meghalt.
Csak olyan dolog ez, hogy már sajnáltam a fiát, meg a nénit is, hogy  kórházban haljon meg, meg meddig lehet ezt húzni... szóval ez ilyen passzív eutanázia azt gondoltam...hogy az valami ilyesmi.

ma

gyerekekkel ajándékvásárlásprogramozunk

tuti megőrülök

pedig egy komplex és stb bejegyzéshez készültem a nők elnyomásának, és atöbbi... neeem egyszerűen, hanem csak hétvégén a nagyapámat látogattuk meg, és beszélgetés folyt, anyám nagyanyám, nagynénim között, és mint egy gyerek, vagy kívülálló hallgattam, főleg nem volt kedvem belefolyni az egymáshoz sem kapcsolódó beszélgetésbe... érdekes...
na de nem fejtem ki mert a saját idegeimre megyek így is
Mazsola, jön a gyerekinvázió felkiáltással rohamozza az águnkat hajnalban, Tádé meg követi
Le kéne mondani az éjszakai ügyeleteket már.

tegnap színház

Jóembert keresünk
ez a Brecht darab alapvetően zseniális
de komolyan...
A vígszínházas változat meg sem közelítette a Sepsiszentgyörgyiekét
de még így is mindenki nézze meg.
egyrészt mert Sepsi messze van, meg már le is került a repertoárról
a Poszton láttam azt a darabot is
és ez is nyert ott
szerintem ebben igazán szerepe van a drámaírónak.
Amúgy a többi családi dologról később nagyapámstb rokonltogatóban voltunk

pom pom

hasamasamasabá csiriburimuribá
 cseréba csarába, eltörött a lába
 kicirici curicu mici miért szomirú
 cserébe csarába eltörött a lába

Előszó

Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek Próbáltam súgni, szájon és fülön, Mindnyájatoknak, egyenként, külön. A titkot, ami úgyis egyremegy S amit nem tudhat más, csak egy meg egy. A titkot, amiért egykor titokban Világrajöttem vérben és mocsokban, A szót, a titkot, a piciny csodát, Hogy megkeressem azt a másikat S fülébe súgjam: add tovább. Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek. Mert félig már ki is bukott, tudom De mindig megrekedt a féluton. Az egyik forró és piros lett tőle, Ő is súgni akart: csók lett belőle. A másik jéggé dermedt, megfagyott, Elment a sírba, itthagyott. Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek. A harmadik csak rámnézett hitetlen, Nevetni kezdett és én is nevettem. Gyermekkoromban elszántam magam, Hogy szólok istennek, ha van. De nékem ő égő csipkefenyérben Meg nem jelent, se borban és kenyérben, Hiába vártam sóvár-irigyen, Nem méltatott reá, hogy őt higgyem. Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek. Hogy fájt, mikor csúfoltak és kínoztak És sokszor jobb lett volna lenni rossznak, Mert álom a bűn és álom a jóság, De minden álomnál több a valóság, Hogy itt vagyok már és még itt vagyok S tanuskodom a napról, hogy ragyog. Én isten nem vagyok s nem egy világ, Se északfény, se áloévirág. Nem voltam jobb, se rosszabb senkinél, Mégis a legtöbb: ember, aki él, Mindenkinek rokona, ismerőse, Mindenkinek utódja, őse, Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek. Elmondom én, elmondanám, De béna a kezem s dadog a szám. Elmondanám, az út hová vezet, Segítsetek hát, nyujtsatok kezet. Emeljetek fel, szólni, látni, élni, Itt lent a porban nem tudok beszélni. A csörgőt eldobtam és nincs harangom, Itt lent a porban rossz a hangom. Egy láb mellemre lépett, eltaposta, Emeljetek fel a magosba. Egy szószéket a sok közül kibérlek, Engedjetek fel lépcsőjére, kérlek. Még nem tudom, mit mondok majd, nem én, De úgy sejtem, örömhírt hoztam én. Örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt Nektek, kiket szerettem, Állván tátott szemmel, csodára várván. Amit nem mondhatok el senkinek, Amit majd elmondok mindenkinek.

Ez valamiért van most a fejemben :) Tulajdonképpen....

bolt

boltba kell mennem
boltba
bolt
köhögök
olyan fárasztó ez, hogy mindig folyton  elfogynak a kaják
ez a nyüzügeség és atöbbi, hát nem tudom

sógi

itt lak és idegesít
eddig ne is annyira, de most ezzel a sok nős sztorival, és itt lakik a b. nője, és nekem ehhez asszisztálnom kell. Nem kell beszélgetnem a lánnyal (nehezen is menne egyébként is), de mégis, és sógi minek mondja el ezeket. Tököm, mivel a lánnyal nem tud lénnel beszélget, és veszi el azt a csekély együtt töltött időt. tehát unom, ne legyen itt, és ne legyen ilyen gáz nője, akivel semmmiről nem lehet beszélgetni, esetleg a főzésről, de arról meg minek, mert amúgy nagyon modern meg bio, netesfőzés ez, de mégis ízetlen teljesen
olyan hülyeséget álmodtam éjjel, hogy borzalom, egész nap a hatása alatt vagyok. nem is tudom, minek vannak az embernek olyan élethű álmai. Nagyon szorongató volt. Arról, hogy anyós meghalt, de a férje segítette át, és anyám ült, és én döbbenten figyeltem, és az egész szürreálisan borzasztó volt, az anyám valamiféle sarkallatos mondatokat várt, de én anyós férjével való beszélgetés közben még megértő voltam, csak mikor eljöttünk anyámmal esett le a történet. Nem is tudom mikor ébredtem fel, de rrééémmmes volt, hihetetlen... és anapom ilyen izé lett,
és mindenkit utáltam ma
és elhatároztam ismét, hogy nem leszek örökké háziorvos. és hogy vagy most világgá megyek, vagy összetörök valamit, vagy 6 tábla csokit eszem (a xanax olcsóbb amúgy és kevésbé hízlal... hogy ne legyünk egyik készítménnyel sem részrehajlónak, hívjuk ezentúl a xanaxot alprazolamnak... )
pedig nem most kéne megjönni, majd egy hét múlva, így biztos igazam volt az összes hangulati ingadozásom közepette...
le kéne engem lőni

jó ez

hogy írhatok a semmiről, hogy ettem meg sütfőztem, hogy pedig mi is ez egy semmi.

indulok

mindjárt lénért
lehetnék igazán kevésbé fáradt...
és ez a nap nem lesz könnyű a hullafáradt lénnel, akit ilyenkor minden zavar, csssss, pssszt gyerekek, csssss
valami progra kéne, ahol játék és ilyesmi lehetséges mérsékelt kontrollal