elmegyek a gyerekekkel játszótérre, és fotózni is akarok :)

meg viszek könyvet
meg plédet
meg kispárnát
jó lét
ja meg pulcsikat :)

mi lesz velem ma?

hullaálmos vagyok
és még csak most kezdődik
megnézem a mai időjárást...

szellemvasút

Tádé lázas votl így lőttek a kettesben kirándulásnak, viszont mégis mentünk és Tádé jött Mazsola meg mamáéknál maradt, vagyis velük ment a Hortobágyra madárlesre
vagy mire
és
mi meg kerestünk szállást
valami vadászházban.
és
estére foglalt helyet Lén a kemencei múzeumvasút és 100 éves akármire
és mentünk Tádéval, jaa és ez a múzeumok éjszakája rendezvény keretében, úgyhogy nappal pihentünk csak :)
este pedig megnéztük (szokásunkhoz híven nem vittünk fényképezőgépet), és éjjel mentünk fel a kisvonattal feketevölgyig...
és ott tábortűz, nem túl izgalmas programok, de azért mégis béke, és Tádé elaludt valamiféle plédbe csomagoltuk, aztán lefele... hát kitalálták, hogy leguruli hagyják az egyes szerelvényeket külön, csak két fékező ember lesz elöl...
és itt kezdődtek a bajok... vagyis a félelem és rettegés, és abpi hullámvasút korú vonat hasonlóan nyekergő nyikorgó és minden sínvégnél nagyot dobó, és bidergő remegő
Fogtuk Tádét, gondoltuk lassabban kéne, és kapaszkodtunk minden porcikánkkal (én pl nem tudtam, h. a fenekemmel is lehet kapaszkodni). És valóban gyorsak lehettünk, mert az előttünk lévőt beértük, ami 5 perccel előbb ndult. És közben csak a fékező fején lévő bányászlámpa világította meg a fatörzseket, a patakot a rozoga vashidakat.
Egyébként az eleje még olyan idilli volt, de tényleg... jajj de jó volt leszállni...
nem nekem való hogy féltessem magam :)

vá

annyira hulla vagyok, hogy azt sem tudom, miért vagyok itt, miért nem alszom...
hulla és amúgy is munden ilyenkor rámtör... úgyhogy megyek is
csak benéztem a netre
pedig tudhatnám, hogy nem tesz jót nekem
az tesz jót, ha valami fontosat kell csinálni ... és nem rontom el :)

napi...

kitettünk a betegeknek inni a dögmeleg váróterembe... ez nekem jutott eszembe, vittem kisasztalt ásványvizet...

Szomszéddoki:

-Kedves gesztus ez a vízkitétel, kár, hogy senki nem issza!

erre most mit lehet mondani, hogy deee

vagy hogy: Buzi e vagy?

ez hülye?

mit szól be, ha nem mond semmi jót?

hasfájás

:)
ezért nem indultam reggel
hasfájás
pszichés itthontartó erő, mikor fetrengsz, eszed a no spát....és mikor javul, akkor már maradsz otthon, mert már úgyis késő...
szóval igyekszem
érzem, hogy vagyok
olvasok egy jó könyvet
a rendetlenség ... olyan zűrzavaros, soha neki sem állok típusú
anyámmal beszéltem tegnap, megint nem kellett volna... nem azért, mert amiket mond, de ahogy elő tudja adni, megvétózhatatlan utasításként. és ha nem vagy olyan ember
akkor
Nos hölgyei és uraim ééén vállalom
és nem leszek szar attól, hogy gépezek, vagy attól, hogy nem teszek rendet, vagy mittomén
annyi féle tulajdonságból áll az ember... nem vagyok hajlandó elfogadni a generalizálást!
Milyen nehéz volt hinni magamban, és milyen törékeny volt ez a hit.
Sógi... mondta, hogy ő isten fia, telefonos kapcsolatban van istennel, úgy hívja fater :D
Na én meg néztem egy pályázatot, ahol anyalány viszonyról kellett volna írni, és azt lett volna a címe, hogy Anyám az Isten :D
De hát ilyen, amikor valakinek a szülője MINDENT (jobban) tud. és megmondja... gyerekkori bevésődött szorongásaim...ááááá...
És mily csodás, hogy a mi gyerekeink nem ilyenek..  de most olvastam, hogy ez nem genetikai.... és milyen könnyen mondják mások, hogy ha valami jó, hogy szerencsém van velük, így születtek... pedig ez abból adódik, hogy én hiszek benne, hogy az emberek jók, alapvetően...és hogy a kapcsolatok fontosabbak, mint a teljesítmény... vagyis, hogy nem az a fontos, hogy mindent jól csináljanak, de próbálják meg önállóan, és ha nem sikerül, akkor sincs nagy baj... vagy mittomén hogy van ez, na. befejezem akkoris.

szivecskematricázás a kifáradtrajtam

tegnapi kerékcserét le sem írtam...
pedig rámentem a patkára az ovielőtt, és nagy szakadás keletkezett.
éskipakoltam a millió holmit a csomagtaróból, mert előtte boltban voltam
felszedtema  szőnyeget, kivettem az emelőt... de a kerék egy műanyag tárolóizével együtt be volt csavarozva,  valami műanyag kereket kellett forgatni... forghatom forgatom forgatom forgatom, fffoorrrgggaaatoom, nem megy, nem fog menni
húzom, cibálom, emelem semmi,
hát az utca végi gumis.
Mazsola bement vissza azoviba, Tádé jött velem
egy nagy műhely, sok fééérfi
köszönök, semmmi
köszönök, sssemmmi
KÖSZÖNÖK SEMMI, átmegyek egy másik részbe, köszönök: ide ne jöjjön, ott a bejárat... vááá
bemegyek, mondom mi van
egy csomó idő múlva jön egy srác, hogy oké, akkkkor eljön velem
emelő van? persze, de mondom neki mi a baj
óóóóóóóőőőőőőőőőőőőő pkk pakkk
oké... (és magamban, hogy ez azt hiszi, hogy hülyenőnem tudja kicserélni, de majd meglátja, mi az ami a baj...)
és ott emeli
aztán próbálja kiszedni a pótkereket
nem megy
sehogy
vissza szerszámokért... hö
vissza, de nem jön  a kerék kifeké, egy óra kínlódás után késsel felvágva sikerült...így

de amúgy amíg csak egyedül szenvedtem a lukaskerékkel, senki nem nézett oda
hát ez volt tegnap
és végül, már nem néztek rám ott furán, meg kifizettem a munkájukat.. de hát...

szóval a kép a kerékcsere és munka után...
amikor a munkasorán előtte is felgyülemlett a feszültség, hogy na...

gyerekekkel budapest

és amúgy is
gyerekek gyerekeks szeretik a perecet. perecet, perecet pereeree
nem akarok emberekkel tlálkozni.
a gyerek azért jó, mer megveszed neki  mindenfélét, meg esetleg... de amúgy meg
hangos, nyálas, kakil eszik, zavaró, mindig akar valamit
Miért akarnak a nők gyereket? teszik fel a kérdést...
máshol meg ott van
hogy aki nem akar
na annak is rossz, mert ha mégcsak nem is akar, pfúj
de ha van akkor legyen ilyenolyanamolyan
na babámfasza
mindenki elhúzhat a sunyiba. pont. egyszerűen csak élni akarok, megítélés nélkül. anélkül, hogy valaki aszonda ná, hogy naaaa neeeeeee, így aztán nem, ennek nics értelme, és mi lesz így az egész világgal, ha efelé, és bloáá
és én nem mondom, nem nyitom ki a számat, vagy ha mégis minek?ú
ha mégis akkor saját példákat mondok, saját érzéseket, próbálok, nem azt, hogy TE MILYEN Vagy
a tököm akar a biztonságos otthoni zónából kimozdulni...

mi az mán

nem indulunk,nem csináljuk, nem megyünk, nem élünk, nem állunk, nem vagyunk, csak a net van, meg a zajok a háttérből
meg a bénultság, hogy nem mozdul semmi
olvasás írás, de itt és így meddő
és mit akar a világ a nettől? mit akarnak az emberek ülve ücsörögve, kommentelve, hát mit, ? hogy megmutassák, hogy őőők aztán... és így s úgy s amúgy
én itt sose leszek otthonos, de mégis itt vagyok minek?
mire vágyom igazából, mit várok ettől?
közösségi érzést?
ááá hülyeség...

most a pozitív dolg

ok délutánra kell aradjanak
aludni akarok
í.ígignzoukzzniznuzizzzuzuu
de tényleg