már csak egy hét

ma megint untam eléggé a belito státuszt, holnap HO- nál leszek.
A kulturális-örökség nénike meghalt... ilyen ez a hely így is úgy is.

Most itt vannak a gyerekek, lén ügyel, és nem kapok levegőt... Ja az egyik nővér,( aki minden nap itt volt a héten, és elmondtam, h. allergiás vok), beszólt, h. vegyek már fel szájkendőt, ha meg vagyok fázva :P Nem akar hazavinni fertőzést... bár fertőzést nem tőlem kap itt senki, hanem az x számú lázas betegtől...akiknek valami multirezisztens baci tenyészik ki mindenhonnan...

most bekapcsoltam zenét Mazsoláéknak, táncolnak, legalább egy kicsit itt ülhetek...főztem nekik finom spenótot :) Én is azt ettem, sok fokhagymával, meg tettem a habaráshoz vegetát is, hogy ne babakaját készítsek, de csak Tádé meg én ettünk, aztán beleöntötte Mazsola a saját tányérjába a teát, és ennyi , Tádé pedig szétmaszatolta a ruháján és az etetőszéken...

ittam energiaitalt , mikor hazaértem, de nem lettem fitt, jó lenne egy kis levegő az orromon keresztül...

allergia

tüsszögés, orrdugulás, szemviszketés stb...szedek antihisztamint, de nem ér mit se nagyon...
ma egyébként volt egy 90 éves néni szívinfarktussal, ott volt a lánya is, és mondta a néni, hogy már csak nyűg ő, meg öreg és a többi, de voltak már dédunokái is, meg értelmes nénike volt, mondtam neki, hogy dehogy nyűg, hát a kultúrális örökségünk része :)
Az öltöztetés terén is sikereket érek el, ha sokat mondom csak felöltöztetik szegény néniket:)

Ma reggel

Megkérdezte a fő fő osztályvezető nagyvizit közepén, hogy hogy érzem magam az osztályon:), mondtam, hogy hááát jól (mit lehet 25 ember előtt válaszolni, akik itt készülnek leélni életüket, míg nyugdíjba nem mennek), de elpirultam... erre kérdezte, hogy mindig ilyen könnyen zavarba jövök-e... erre is hümmügtem valamit... de azt gondoltam, hogy leginkább, mikor hazudnom kell :P

a hét újabb összefoglalása:)

Szóval, hogy ne legyen ilyen nyomi hetem, és ne sértődjek meg mindenkin...
Úgy kezdődött, 7főn, h. Mazsola itthon volt , mert beteg meg minden, engem meg frusztrált, hogy nem annyira beteg, h. elkéretőzzek, de Lén sem akar, és jött após így, és nyugdíjjas, szóval ráér, de én ott bent nagyon sokmindent csináltam akkor, és holt fáradtan értem haza, és após csak mondta mondta, hogy mennyit takarított nálunk, és meg is mutatta, és kb amikor másodszor mondta is elegem volt...így... aztán a hét többi napján ugye ott bent, és szerdán Lén filmklubb, és akkor is mondta, hogy a barátai megsértődtek, h. haza kellett jönnie hozzám... mikor nem is kellett volna egyébként...de mind1, hogy milyen vagyok, és ilyen nyomi voltam, és aztán pénteken, minden versenyen kívül anyósnak az első pillanatban sikerült felhúznia, anyámnál is gyorsabban:D Szóval Mazsola épp öntözgette a poharakból a löttyöket (szörp) ide oda, és ki az asztalra, mikor Lén kicsit erősebben rászólt, hogy ezt NEEEE! És ekkor toppant be anyós, aki a szegény szerencsétlen gyereket, akivel ilyen kegyetlenül, rútul bánnak a szülei felvette, és babusgatta, hogy lássuk is ki a türelmes és toleráns... és innentől...
Aztán bál, ami semmiérdekes, de komolyan nem...
tegnap meg anyós
és haza,
De összegzésül: Nem sértődök meg, megpróbálok:)
És pozitívumként próbáltam felidézni , hogy azért az emberek többségét kedvelem, és normálisnak tartom a munkatársaimat is, és nem keresem a problémákat és a huibákat
és már csak két hét az ITO-n, ami elég sok, de majd kibírom:)
Ma meg még kirándulunk, és a füvet is lenyírtam... próbálok kikapcsolódni :)

vége a hétnek

Annnyira olyan de olyan hét volt, hogy képtelenség volt tartani a sárga vidám színeket. Miközben agyi atrófiával küszködő meztelen, decubitus szagú, bekakilós , bepisilős emberek vesznek körül egész nap, és esik az eső és fülledtség van, és nem lehet megfelelő szellőztetést biztosítani a hideg miatt. És nem tudok koncentrálni sem meg minden... ilyen hét volt... bácsikák, akiknek feküdni kellett volna, vakon és süketen próbáltak elmozdulni onnan, lóbálták a himbilimbijüket... akik rosszabbul voltak, azokba csak nyomta a gép a levegőt.
Az egyik ilyen bácsi, akit a gégéjén keresztül lélegeztetnek mondta az egyik fiatal dokinak, aki szokott ott lenni, hogy menne haza, az meg annyit válaszolt, hogy még nem mehet haza, hát nézzen körül (az orrába gyomorszonda, kezében infúzió, hólyagkatéter, rajta ekg elvezetések, és gép lélegezteti). ÁÁÁÁ
Ma viszont megyünk a bölcsödei bálba a hét befejezéseként. Anyós vigyáz Mazsoláékra addig...
Megyek mielőtt megsajnálom itt magam a mostoha munkahelyi körülmények miatt:) 3 adag kimosott ruha arra vár, hogy kivasaljam ...

:)

nem tehetek róla... ilyen feketének kell lennie...

na

elfáradtam szóval. már gondolkodtam, hogy vissza kéne változtatni feketére , mert azt jobban szerettem, de így hátha pozitív hatása lesz a blognak a lelkiállapotomra:)
A gyerekek lefárasztottak... ajjajajaj, olyan nyomi vagyok. Lén elment filmklubba, és most itt nyomizok. a gyerekeket már a padlásról kellett leszednem, megették a fürtös gyöngyikét is... és már egyetlen virág sincs biztonságban, vagyis, nem igaz, mert például a gyermekláncfű virágzik, épségben, szerintem megvárják, míg fújni lehet... jó túlélési stratégiát választott az a gaz, bár engem nem zavar... A szép ződ "füvünk" egyébként isvalamiféle tarka rétre emléketztet :)
Nem is tudok írni az osztályról, de nem tudom miért, pedig már mindig minden történik is, de mégsem, mert sosem elég fontos, vagy kívülálló vagyok... ja erről lehet szó :) Egyébként a kórházban jobb lenni sokkal, mint amikor a NAAAgy pécsi klinikán voltam gyakorlaton, itt nem kritizálják a stílusod, meg a véleményed... szóval, ha csak a főfőorvos nem szól le épp, akkor nyugodtan mondhatod, amit gondolsz :)
Egyébként azért tettem fel a babavonalzókat, mert olyan jóljellemző idézeteket találtam rá :)

feltettem

a gyerekeket :)
...
a címlapomra :)
pedign ez nemm is babablog, de hát a részeim végülis :)
káosz van megint itthon. szeretnék egy 7 végét, mikor nem csinálunk semmmmmmmitse

pihenőidőm :)

néha igen elegem van, ez a mai nap ilyen volt...
nem is írom le, felesleges.
de egy valaminek örülök. Hogy sikerült fejlődnöm szerintem önbecsülés terén... hogy nem hat rám mindenkinek a véleménye, rigolyája és egyéb dolgai, vagy legalább is tudom kb helyén kezelni ...
majdnem elszóltam magam Mazsoláékkal kapcsolatban, hogy elaludtak, de most somfordált ki mazsola a szobájukból, valami féle alvókutyaürüggyel. na lehet írni kéne róluk a babablogba a rokonok örömére...
tényleg a családfakutatás elmaradt :S
na de még május egyig pótolhatom... talán.
remélem holnap jó napom lesz:)

váááááá

Mazsoláék extraenergiát kívánnának tőlem....